Ezen a 3 kérdéses FBI-teszten az emberek 90%-a elbukik: neked vajon sikerül átmenni?

Elsőre egyszerűnek tűnik, mégis a legtöbben elrontják. Ez a rövid FBI-teszt állítólag felfedi, mire képes az agyad stresszhelyzetben és mennyire vagy alkalmas arra, hogy észrevedd a rejtett jeleket.

Az FBI-teszt pszichológiai háttere és jelentősége

Az FBI hosszú évtizedek óta alkalmaz különböző típusú pszichológiai teszteket a leendő ügynökök kiválasztása során, amelyekkel a jelentkezők logikai gondolkodását, figyelem-koncentrációját, helyzetfelismerő képességét és érzelmi intelligenciáját vizsgálják. Ezek a tesztek nemcsak a bűnüldözés világában játszanak kiemelt szerepet, hanem a válságkezelés, kihallgatástechnika, tárgyalásvezetés és fedett akciók során is alapvető fontosságúak. Az úgynevezett „3 kérdéses FBI-teszt” egyfajta gyors mentális szűrőként szolgál, amely képes rámutatni az egyén gondolkodási torzításaira, intuícióra alapozott hibáira és arra, mennyire képes egyensúlyozni az első benyomás és a mélyebb megértés között. Bár a kérdések első ránézésre könnyűek vagy logikusnak tűnnek, a legtöbben ösztönösen rosszul válaszolnak, mivel a kérdések rejtett logikai csapdákat tartalmaznak, és nem a lexikális tudást, hanem az észlelési pontosságot és a mintafelismerő készséget vizsgálják. Éppen ezért ez a fajta teszt a világ egyik leghíresebb pszichológiai gyorsfelmérésévé vált, és számos kiképzési szituációban, stressz-tolerancia elemzés során, sőt, még egyes cégek HR-gyakorlataiban is helyet kapott. A teszt elterjedésének egyik oka, hogy pár perc alatt elvégezhető, mégis kiváló képet ad az emberi gondolkodásról és a problémamegoldási hajlamokról.

Lapozz a kérdésekért!

A három rejtett kérdés, amely feltárja, hogyan gondolkodsz valójában

Nem minden intelligencia-tesztet szánnak a logikus gondolkodás mérésére. Az FBI által is alkalmazott gyorsfelismerés-alapú pszichológiai kérdések némelyike kifejezetten arra irányul, hogy egy ember miként reagál stresszre, morális dilemmára vagy érzelmi paradoxonra. Ezeket a kérdéseket nem matekozással lehet megfejteni, hanem azzal, ahogyan az agyunk és a személyiségünk működik – vagyis inkább a reakcióinkat vizsgálják, nem a tudásunkat. Ezek a kérdések gyakran úgy vannak megfogalmazva, hogy az ösztönös válasz valójában rossz, de sokat elmond arról, aki mégis azt választja. Olvasd el alaposan a következő három kérdést, és próbálj meg válaszolni rájuk anélkül, hogy utánanéznél, a reakcióid ugyanis sokkal árulkodóbbak, mint gondolnád.

1. Egy férfi hazafelé sétálva látja, hogy egy kisfiú egy elhagyott építkezési területen egy kötélen lóg lefelé, és kétségbeesetten segítségért kiabál. A férfi viszont késésben van a lánya születésnapjáról. Ha segít a fiún, elkésik a fontos eseményről, ha továbbmegy, talán valaki más segít időben. Mit tenne? És mit tenne akkor, ha biztos benne, hogy a fiú nem éli túl, ha nem ő segít?

2. Egy asszony az édesanyja temetésén találkozik egy számára teljesen ismeretlen férfival. Azonnal úgy érzi, hogy életében először szerelmes lett. Néhány nappal később megöli a testvérét. Miért?

3. Egy nő ül egy padon a folyóparton, amikor egy idegen odalép hozzá, és közli vele, hogy egy hajó nemsokára felrobban. Csak három ember menthető meg, de öten vannak a fedélzeten. A nő egyikük sorsa felett dönthet. A többiekéről mások. Kit választ megmentésre: egy idős tudóst, aki gyógymódot keres a rákra, egy kisgyereket, aki sír, egy mentős férfit, akinek három gyermeke van, egy halálos beteget, aki már csak napjai vannak hátra, vagy egy nőt, aki állapotos ikrekkel?

Lapozz a válaszokért!

A válaszaid sokkal többet elárulnak rólad, mint hinnéd

A fenti kérdések célja nem az, hogy helyes választ találjunk, hanem hogy megértsük, miként működik a gondolkodásunk, amikor morális, érzelmi vagy sürgető helyzetekbe kerülünk. Az első feladvány egy klasszikus idő- és erkölcsi döntés közti feszültséget mutat. A férfi akkor mutat valódi empátiát és felelősségtudatot, ha hajlandó lemondani a saját családi boldogságáról valaki más életének érdekében – azok, akik reflexből „valaki úgyis segít” válasszal élnek, gyakran a diffúz felelősség nevű pszichológiai jelenség áldozatai. Ez a jelenség jellemző tömegekben, amikor mindenki azt hiszi, majd más lép közbe, így végül senki sem tesz semmit. A második kérdés a hírhedt „pszichopata tesztként” is ismert, amit eredetileg nem hivatalos tesztként hoztak létre, de pszichológusok gyakran adaptálják projekciós felmérésekhez. A helyes – vagy inkább „gyilkos logikán alapuló” – válasz: azért öli meg a testvérét, mert reméli, hogy a férfi újra megjelenik a temetésen. Az, aki ezt a logikát képes gyorsan felismerni, nem feltétlenül pszichopata, de az ilyen válaszadás összefügghet az empátia hiányával, a célorientált gondolkodással és az érzelmi elhidegüléssel. Ez a kérdés gyakran tár fel rejtett hidegséget azoknál, akik a felszínen együttérzőnek tűnnek. A harmadik kérdés egy klasszikus morális dilemma, amelyet gyakran használnak etikai intuíciók vizsgálatára. Itt nincs jó válasz – csak azt lehet mérni, hogy az alany mit részesít előnyben: a társadalmi hasznot, a személyes érzelmet, az ártatlanságot, a jövő potenciálját vagy az igazságosságot. Aki például az idős tudóst választja, az hosszú távú gondolkodással él, míg aki a gyermeket, az az ártatlanságot védi. A döntés sokat elmond a válaszadó prioritásairól, személyes értékrendjéről és morális intuíciójáról, ami gyakran sokkal mélyebben befolyásolja döntéseinket, mint a racionalitás.

Leadfotó: 123rf