Fontos döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank: Varga Mihály elmagyarázta, miért volt elkerülhetetlen ez a lépés

Nem változtatott a jegybanki alapkamat 6,50 százalékos szintjén keddi ülésén az MNB Monetáris Tanácsa, és a kamatfolyosó két széle sem módosult: az egynapos betéti kamat 5,5 százalék, felső széle, az egynapos hitel kamata 7,5 százalék maradt – írja az MTI.

Nem enyhít a szigoron a jegybank

"A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt, az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé" – világította meg a döntés hátterét Varga Mihály, az MNB elnöke.

A tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. Hivatalos közleményükben úgy magyarázták a döntés körülményeit, hogy emlékeztettek, a magyar gazdaság 2025 első negyedévében stagnált, a lakossági fogyasztás stabil növekedése mellett a beruházások elhúzódó visszaesést mutatnak, és szűkült az ipari termékexport a bizonytalan világpiaci környezetben. A magasfrekvenciás adatok pedig a második negyedévre is visszafogott teljesítményt jeleznek. Itt viszont hozzátették, hogy a második fél évben a stabilan növekvő fogyasztás és a normalizálódó külső kereslet a gazdasági növekedés fokozatos élénkülése irányába hat.

A jegybank várakozása szerint a jövő évtől mind belső, mind külső tényezők támogatják a növekedés gyorsulását.

Nem csillapodik az infláció

Júniusban az infláció 4,6 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 4,4 százalékra mérséklődött, azonban a lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten tartózkodnak, míg a vállalati árvárakozások mérséklődtek a múlt hónapban. Az MNB várakozásai szerint az infláció az év hátralévő részében továbbra is a 4 százalékos toleranciasáv felett alakul. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba, és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt. Az élénk fogyasztás, a változékony nyersanyagárak és az erős bérdinamika mellett szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon az árstabilitás – hangsúlyozták ismét.

Kitérték arra is, hogy a bankrendszer likviditástöbbletének az idei első félévben megvalósult fokozatos mérséklődéséhez igazodva augusztus 1-től a kötelező tartalékráta 10 százalékról 8 százalékra csökken. A kötelező tartalék nem kamatozó része továbbra is a tartalékalap 2,5 százalékát teszi ki. A technikai jellegű lépéssel a likviditási folyamatok semleges hatásúak a monetáris transzmisszióra, nem jelentenek változást a monetáris politika továbbra is szigorú irányultságában.

Leadfotó: 123rf