Havazott a Föld legszárazabb sivatagában

Hó borította be a világ legszárazabb sivatagát, az Atacama-sivatagot Észak-Chilében – közölte az ott található ALMA obszervatórium. Az X-re föltett videofelvételhez fűzött szöveg szerint „hihetetlen, de havazik az Atacama-sivatagban, a világ legszárazabb sivatagában”, amire 10 éve nem volt példa a térségben.

Nem marad következmények nélkül a váratlan hóesés

Az Atacama egy magaslaton fekszik. Rendkívüli éghajlata ideálissá teszi az űrbeli megfigyelésekhez. A térségben az átlagos csapadékmennyiség kirívóan alacsony, de előfordult olyan is, hogy 40 évig egyáltalán nem esett csapadék – írja az MTI.

Az ALMA egy 66 darab mozgatható antennából álló, rádiótávcső-rendszer, amelyek akár 16 kilométeres távolságra elszórva helyezkednek el.

Szakértők szerint a váratlanul leesett hó befolyásolhatja a kutató állomások munkáját, és rövid távú változásokat okozhat a sivatagi ökoszisztémában.

Mit érdemes tudni az Atacama-sivatagról?

Az Atacama Chile és Peru területén, az Andok és a Csendes-óceán között található. Átlagos szélessége (kelet–nyugat) kevesebb mint 160 km, hossza 1000 km. A csendes-óceáni parti hegység az óceánhoz közel fekszik, átlagos magassága 800 m. A Domeyko Kordillera, az Andok előhegysége keleten terül el.

Az Atacama gyéren lakott hely. A Pánamerikai főútvonal áthalad a sivatagon, melynek közepén, 2000 m magasságban egy oázisban van a San Pedro de Atacama nevű falu. Ennek templomát 1577-ben építették a spanyolok. Régészeti bizonyítékok szerint San Pedro környéke egy paleolitikus civilizáció központja volt, amely kőerődítményeket épített a völgyet körülvevő hegyekben. Az Escondida Bánya és a Chuquicamata ugyancsak az Atacama-sivatagban található. Az Atacama gazdag réz- és ásványi tartalékokkal rendelkezik. Az Atacama határvita Bolívia és Chile között ezek miatt kezdődött az 1800-as években.

A világ egyik legszárazabb helye

Az Atacama-sivatag az egyik legszárazabb hely a Földön (kivéve valószínűleg a McMurdo-szárazvölgyeket az Antarktiszon). A nedvességtől az egyik felén az Andok, a másik felén a parti hegység védi. Az átlagos csapadékmennyiség Antofagastánál – chilei régió, amely az Atacama része – 3 mm/év, és voltak olyan időszakok, amikor itt 40 évig egyáltalán nem esett eső. Az Atacama 15 millió éves, és 50-szer szárazabb, mint a kaliforniai Halál-völgy. Annyira száraz, hogy a 6800 m-re is felemelkedő hegyek teljesen gleccsermentesek.

Az Atacama a déli szélesség 25. fokától északra nagyon száraz, és igen kevés csapadékot kap. A sivatagban viszont sok helyre tengeri köd kerül, amely elég nedvességet biztosít bizonyos növények (moszatok, zuzmók és néha kaktuszok) megélhetéséhez. Az Antofagastától délre fekvő részen a parti hegység megakadályozza a tengeri köd benyomulását. Az Atacama legszárazabb része a parti hegység és a Domeyko Kordillera között van. Itt az Andok akadályozza a keletről érkező nedvességet, a parti hegység a tengeri ködöt, a Domeyko Kordillera pedig az Andokból érkező csapadékot. Az itteni talaj hasonlít a Mars talajához.

2003-ban egy kutatócsoport közzétett egy jelentést a Science folyóiratban, amelynek címe: Mars-like Soils in the Atacama Desert, Chile, and the Dry Limit of Microbial Life (Marsszerű talaj a chilei Atacama-sivatagban, és a mikrobiális élet szárazságküszöbe). Ebben megismételték azokat a kísérleteket, amelyeket a Viking–1 és a Viking–2 űrszonda a Marson végzett élet felderítésére, és képtelenek voltak bármilyen jelet felfedezni az Atacama talajában. A régió ilyen szempontból egyedülálló a Földön, ezért a NASA itt gyakran teszteli a jövőbeli marsszondák műszereit.

Leadfotó: 123rf