Nehezen viselte a mellőzöttséget a gyönyörű magyar énekesnő: felemésztették a démonjai, mindössze 53 éves volt, amikor elhunyt

Házy Erzsébet a magyar operajátszás egyik legtündöklőbb csillagaként vonult be a történelembe: a Kossuth-és Liszt Ferenc-díjas operaénekest, érdemes és kiváló művészt párját ritkító tehetséggel, valamint szépséggel áldotta meg a sors, élete utolsó évei azonban korántsem voltak felhőtlenek.

Született tehetség volt

Házy Erzsébet Pozsonyban látta meg a napvilágot 1929. október 1-jén, családját tízéves korában telepítették át Magyarországra. Tehetsége hamar megmutatkozott: a Nemzeti Zenedében kezdett zongorázni, majd magánúton énekelni tanult, s felvették a rádió énekkarába. 1951. augusztus 1-jén szinte előképzettség nélkül lett tagja a Magyar Állami Operaháznak, a következő évben a Rigoletto apródjaként debütált a Gördülő Opera egyik ózdi előadásán. Már ekkor feltűnt gyönyörű hangja, attraktív színpadi megjelenése, kiváló színészi készsége, személyes varázsa. Több mint három évtizeden át volt az ország első számú dalszínházának tagja, s ezalatt szinte minden jelentős szoprán főszerepet elénekelt, emellett külföldön is népszerűségre tett szert, sokat vendégszerepelt, a világ számos operaszínpadának szívesen látott vendége volt. Élete végén azonban pályája megbicsaklott, a mellőzöttséget pedig nagyon nehezen viselte, démonjai egyre inkább beárnyékolták a mindennapjait. Részletek a galériában!

Házy Erzsébet legnagyobb sikere a Manon Lescaut címszerepe volt a Lamberto Gardelli által 1961-ben betanított és többször is vezényelt előadáson, alakítását még ma is az évszázad Manonjaként emlegetik. Kezdetben lírai szerepeket kapott, a hatvanas évektől drámai szerepkörben is nagy sikerei voltak, s jelentős részt vállalt új magyar operák bemutatásában is.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: Fortepan / Kotnyek Antal

Forrás: Múlt-kor történelmi magazin