Az ENSZ szerint senki sincs biztonságban – Csapások érik a Földet
Csapások sora éri el hamarosan a Földre a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éghajlatváltozást vizsgáló idei beszámolója szerint.
Mi pusztítjuk a Földet, a felmelegedés elpusztít minket
Itt az idő, hogy az ígéretekből tettek legyenek, ugyanis senki sincs biztonságban a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák elől – fogalmazott António Guterres ENSZ-főtitkár.
„Az éghajlatváltozás hatásai a pusztítás eddig feltérképezetlen területei felé haladnak”
– mondta az ENSZ-főtitkár a tanulmányhoz fűződően kedden.
A WMO által vezetett, több szervezet által készített – United in Science címet viselő – felmérésből kiderült, hogy hiába esett vissza a károsanyag-kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárások idején, a globális felmelegedést előidéző kibocsátások azóta már a járvány előtti szinteket is meghaladták: előzetes adatok szerint az év első felében mért széndioxid-kibocsátás 1,2 százalékkal túllépte a 2019-es év ugyanezen időszakában mért szintet.
A helyzet súlyosságát nyomatékosítja, hogy mérési adatok alapján az elmúlt hét év minden idők legmelegebb időszakának bizonyult – írják. A globális átlaghőmérséklet már 1,1 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti szinthez képest, szakértők szerint pedig félő, hogy 2026-ig bezárólag akár meg is haladhatjuk a másfél fokos hőmérsékletnövekedést. Az évszázad végéig pedig – határozott klímavédelmi szabályozások hiányában - mintegy 2,8 fokkal növekedhet a bolygó átlaghőmérséklete.
„Semmi természetes nincs” a természeti katasztrófák jelenlegi mértékeiben - mondta az ENSZ-főtitkár keddi videóüzenetében, utalva az Európát sújtó hőhullámokra, valamint a "bődületes" pakisztáni árvizekre. Guterres a tanulmányhoz kapcsolódóan a megújuló energia mellett az úgynevezett korai figyelmeztetőrendszerek bevezetésének fontosságát hangoztatta. Ezek érzékelők, eseményészlelési rendszerek és infokommunikációs hálózatok segítségével a várhatóan bekövetkező természeti katasztrófákról jóval idő előtt jelzést adnak, hogy az érintett régió felkészülhessen a közelgő csapásra.
Petteri Taalas WMO-főtitkár a kutatáshoz fűzött kommentárjában elmondta, hogy a 2030-ra kitűzött, a károsanyag-kibocsátás csökkentését célzó célkitűzéseket a hétszeresére kellene növelni ahhoz, hogy megfeleljenek a párizsi egyezményben foglaltaknak. A 2015-ös dokumentumban az aláíró felek megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek a felmelegedés 1,5 fok alatt tartására, a kutatás azonban rámutatott, hogy „szörnyen rossz irányba haladunk”. (MTI)
Kevesen tudják, de Diana hercegné és a néhai II. Erzsébet férje, Fülöp herceg is ólomkoporsóban nyugszik, sőt valójában egy több évszázadra visszanyúló tradícióról van szó.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
