Jogos aggodalom vagy felesleges pánik: mi a helyzet az omikronnal?

Kiábrándultságot is hozott a Covid

Annak ellenére, hogy a híroldalak tele vannak az omikronnal, még hetek kérdése, hogy általános érvényű megállapításokat fogalmazhassunk meg a laboratóriumi munka, a gyakorlat és a való életből származó adatsorok alapján. A napról napra záporozó, egymásnak ellentmondó hírek hatására nem csoda, ha romlik a tudomány tekintélye, és egyre többen gondolják: hagyják már őket békén ezzel az egésszel. Persze nem baj, hogy az emberekhez rengeteg információ jut el, sőt, ám ezeket mindig a megfelelő kontextusban, magyarázattal kellene tálalni.

Jelen helyzet arra is rávilágít, milyen veszélyeket rejt a politika a járványkezelésben. A WHO főigazgatója felhívta a figyelmet, hogy a korlátozó intézkedések nem feltétlenül szükségesek az omikron miatt, a lezárások igazságtalanul büntetik az afrikai országokat. Kemenesi szerint mindez csak odavezet, hogy legközelebb senki nem fogja időben közölni, hogy új mutációt talált. Látjuk, hogy a lezárás most sem állította meg a vírust, ellenben a dél-afrikai országoknak komoly károkat okoz. A kormányok persze azt teszik, amit választóik elvárnak tőlük, kemény intézkedéseket hoznak az emberek védelmében, de a jövőben ez visszaüthet.

Ezzel együtt a társadalom szintjén az is észrevehető, hogy bizonyos értelemben belefáradtunk a járványba. „A társadalomban egy általános Covid-kimerültség, frusztráció tapasztalható. Másfél éve élünk együtt a vírussal hullámokban, hol erősödik a helyzet, hol csendesedik” – mondta a 24.hu-nak Krekó Péter szociálpszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense. „Ennek természetes velejárója az, hogy negatív érzések, frusztrációk jelennek meg a tudomány képviselőivel szemben is, és sokan a vírus helyett őket teszik felelőssé a szabadságuk korlátozásáért, vagy az életkörülményeik romlásáért”.

Nem nehéz megérteni a frusztráció forrását: az emberek az oltástól várták a pandémia végét, ennek ellenére megint kaptunk egy olyan variánst a nyakunkba, amely nemhogy újabb hullámot is hozhat, de még akár a vakcinákat is kikerülheti. „Nem csoda, hogy jelentkezik a kiábrándulás, hiszen úgy érezhetik az emberek, hogy ez a járvány a végtelenségig fog tartani. Állandósul a frusztráció, és nő a vírustagadók aránya is” – mondta a szakember.

Az emberek belefásultak a pandémiába, és nem fogyasztják az információkat olyan vehemenciával, mint a járvány elején. Már nem a koronavírus tölti ki a mindennapjaikat, és egészen addig, amíg ez nem megy a védekezés rovására, lehet kedvező és nem csak negatív jelenség.

Fotó és leadfotó: 123rf