Jogos aggodalom vagy felesleges pánik: mi a helyzet az omikronnal?

Szinte rekord gyorsasággal terjedtek a hírek a legújabb koronavírus-variánsról, pedig még mindig alig tudunk valamit az omikronnól.

Terjednek a félinformációk

Decemberben robbant be az omikron, a koronavírus legújabb variánsa. Szinte rögtön elterjedtek róla az első híresztelések, miszerint sokkal jobban fertőz, mint elődei, viszont kevésbé súlyos lefolyású megbetegedést okoz. A szupervariánsnak is titulált vírusváltozat úgy került be a köztudatba – és ezzel együtt a címlapokra –, hogy szinte alig tudunk róla valamit. Hirtelen, rengeteg információ zúdult ránk. A tudomány szempontjából részben jó ez a gyorsaság, hiszen van idő a felkészülésre, másrészt viszont nagyon is káros, ráadásul azt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is elismeri, hogy a politika is rosszul reagált a gyors lezárással.

Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem munkatársának elmondása szerint az omikronról gyakorlatilag még most sem rendelkezünk átfogó tudással. Virológiai szempontból az első pillanatban a tüskefehérjéjén mutatkozó 32 változás nagyon aggasztónak tűnt, mert ezek némelyikéről ismert volt, hogy például a fertőzőképességet és a vakcinaelkerülést segítheti – írta meg a 24.hu.

Tényszerűen még most sem beszélhetünk a variánsról, de a folyamatosan érkező tudományos eredményeknek hála, azért többet tudunk. Például azt, hogy az omikron hatékonyabban fertőz, ezáltal jobban terjed, mint a delta variáns. De hogy mennyivel hatékonyabb, vagy milyen körülmények gyorsítják, esetleg lassítják a terjedését, az még nem ismert. Látszik az is, hogy három vakcina vagy a hibrid immunitás (oltás és a fertőzésen való átesés) megfelelő védelmet nyújt az omikron okozta fertőzés ellen. A fertőzés esélye viszont így is nagyon magas, ezért mindenképp a fertőzésszámok emelkedésére kell számítanunk, ami az egészségügyi ellátórendszer terhelését növelheti.

A problémát, és ezzel együtt a tömegpánikot sokkal inkább az jelenti, hogy a változat felbukkanásakor nagyon kisarkítva kezdtek el beszélni az omikronnól, egyes eseteket kiemeltek, és azokat a médiában tényként, „üzenetként” juttatták el a laikus tömeghez. Tudományos szempontból elég rosszul nézett ki az omikron variáns, de ez önmagában még nem jelentett semmit, teljesen értelmetlen volt a kutatók aggályait és reményeit tényként kezelni – emeli ki Kemenesi Gábor.

Cikkünk folytatódik, lapozz!

Fotó: 123rf