Honnan érkezhet az újabb koronavírus? Magyar kutatók válaszoltak a kérdésre

Kemenesi Gábor virológus és Földvári Gábor biológus a Magyar Tudomány Ünnepén próbálták megjósolni, kell-e tartanunk újabb koronavírus-járványtól, s ha igen, hogyan védekezhetünk majd ellene.

Ha a klímaváltozás ellen küzdünk, a vírusok ellen küzdünk

Kemenesi Gábor virológus és Földvári Gábor biológus arról tartott előadást a Magyar Tudomány Ünnepén, hogy vajon kell-e tartanunk újabb koronavírus-járványtól, s amennyiben igen, hogyan védekezhetünk majd a következő pandémia ellen. Az MTA szerint Kemenesi expozéjában leszögezte: napjainkban körülbelül harmincezer olyan koronavírus fedezhető fel a természetben, mely hasonló a jelenlegi világjárványért felelős kórokozóhoz, vagyis eredményes átugrási képességgel rendelkezik. Kemenesi szerint azonban a körülmények szerencsétlen együttállása is szükséges ahhoz, hogy egy olyan vírus, mely a mostani világjárványhoz hasonló krízist tudna okozni, át tudjon vándorolni a gazdaszervezetről egy emberre. Az eddigi kórokozók terjedési sebességét ugyanis mindig megszabta, hogy az ember miként formálta át a gazdaszervezetnek is otthont adó élőhelyet.

A természetes élőhelyek zsugorodása és a klímaváltozás olyan ökológiai helyzeteket teremt, amelyek elősegítik számos kórokozó új helyeken és új gazdaszervezetekben való megtelepedését, így serkentve a járványok felbukkanását emberekben és háziállatokban - írja összefoglalójában az MTA. Kemenesi Gábor úgy véli, a COVID-19 járvány orvosi szempontból sikeres kezelését nagyban segítette, hogy körülbelül két évtizede tisztában vagyunk a SARS-szerű vírusok jellegadó tulajdonságaival. Számítások szerint azonnan 1,7 millió olyan vírus élhet a Földön, melyről nincsenek részletes információink. Ezek ellen biztosan nem készül majd 10 hónap leforgása alatt vakcina. Ezért egyvalamit tehetünk: egyszerre kell küzdenünk a klímaváltozás és a vírusok ellen - vonta le a következtetést Kemenesi.

Fotó: 123rf

Lapozz, még nem értél a cikk végére!