A jövőben élünk: 3D-s implantátumokat nyomtatnak a Szegedi Tudományegyetemen
A térbeli nyomtatás technológiájának fejlődése már most nagyon sok új utat nyitott meg az orvoslásban. A Szegedi Tudományegyetemen professzionális fém- és műanyagnyomtatók segítségével különböző implantátumokat állítanak elő a betegeknek, a jövőben pedig akár biológiai szöveteket, a fül apró szerveit, protézist, ízületi porcfelszínt is alkotnak majd a szakemberek – derült ki a Duna Televízió Család-barát című műsorából.
3D-s implantátumokat nyomtatnak
A háromdimenziós térbeli nyomtatás a 21. század forradalmian új technológiája, amelyet már az orvostudomány is használ: a műtétek pontos megtervezése mellett implantátumok kinyomtatására is lehetőséget nyújt, de további fejlesztésekkel még bonyolultabb biológiai szöveteket lehet majd általa létrehozni. A Szegedi Tudományegyetemen nemrégiben megnyílt 3D nyomtatási központ is ezt a területet kutatja.
„Ha elősegíti a beteg gyorsabb gyógyulását, akkor egy fémnyomtatott implantátum ugyanúgy érték egy orvos kezében, mint egy olyan térbeli modell, aminek segítségével egy operációt lehet gyakorolni az orvosi csapattal. Így láttatni, tervezni lehet ezeket a beavatkozásokat” – hangsúlyozta a technológia jelentőségét Geretovszky Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Kvantumelektronikai Tanszékének vezetője.
A laborban mérnökök, informatikusok, fizikusok, biológusok és orvosok is dolgoznak, és hallgatókat is fogadnak, hogy ismerkedjenek a technológiával. Jelenleg még nincs lehetőség nyomtatott implantátumok beültetésére, de az orvostudomány már készül a forradalminak számító megoldásokra, ehhez azonban a jogi hátteret is pontosítani kell – tette hozzá az egyetemi docens.
„Ma már tudunk szöveti egységeket nyomtatni. Egyszerű szöveteket életben is tudunk tartani, ahogy azonban ezeknek a szöveteknek a mérete a milliméteres tartományból a centiméteres vagy még nagyobb tartományba növekszik, akkor fontossá válik, hogy érrendszer hálózza át őket, és így önálló, életképes szerveket kaphassunk. De ez még nem megoldott probléma, hanem a jövő zenéje” – folytatta a szakember a Család-barát bejátszójában. A laborról többet is megtudhatnak az érdeklődők a Család-barát idézett adásából.
A világon elsőként a H10N3 madárinfluenza-vírussal fertőződött meg egy férfi a kelet-kínai Csiangszu tartományban – közölte a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság kedden.
Fotó és leadfotó: 123rf.com
Oldalak
