111 éve született Major Tamás - szoros szálak fűzték az ÁVH véreskezű vezetőjéhez

A 20. század emblematikus magyar színházcsinálója máig kultúránk egyik legellentmondásosabb személyisége.

Élet és halál ura a művészvilágban

111 évvel ezelőtt, 1910. január 26-án született Major Tamás, a 20. századi magyar színháztörténet egyik legnagyobb, mégis legellentmondásosabb egyénisége. A kétszeres Kossuth-díjas színész-rendezőnek az ötvenes-hatvanas években felmérhetetlen befolyása volt a hazai kultúrpolitika alakulására, s a Nemzeti Színház igazgatójaként voltaképp élet és halál ura volt a magyar művészvilágban. Majort már édesanyja is színművésznek szánta, s a Színiakadémia elvégzése után, 1931-ben lett a Nemzeti Színház társulatának tagja, ám már főiskolásként színpadra lépett a Blaha Lujza téri épületben. Pályája gyorsan ívelt felfelé, 1945-től már az intézmény igazgatója, 1962-től a főrendezője volt, 1947-től pedig évtizedekig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Művészi munkáját az örök megújhodás feszítő vágya, az ötletek eleven, kaleidoszkópszerű sokszínűsége, páratlan invenciózusság és sosem horgadó, eleven színházszeretet jellemezte. Már karrierje kezdetétől fogva fellépett a munkáskultúra előadásain, csatlakozott a Független Színpadhoz, rendezte az antifasiszta Vigadói Esteket, egy időben pedig az MSZMP vezető testületének tagjaként tevékenykedett. 1948-ban és 1955-ben is Kossuth-díjat kapott.

Lapozz, cikkünk folytatódik!