Ünnepek utáni depresszió: miért alakul ki és hogyan kerülhetjük el?

Amilyen fényesek az ünnepek, olyan szürkék az utánuk következő hétköznapok. De miért érezzük magunkat rosszabbul karácsony és szilveszter után? Szakértőnk, Kováts Krisztina cikkét olvashatjátok.

Hol akad el boldogságunk – az ünnepek utáni hétköznapok szürkeségében?

Alig várjuk gyerekként születésnapunkat, Télapót, felnőttként a Karácsonyt. Talán hónapokkal előtte gondolunk rá, hetekkel előtte lázban égünk, készülődünk. Csinosítjuk és díszítjük magunkat, otthonunkat. Év végén az egyik legszebb ünnepünket még szilveszteri mulatsággal is megkoronázzuk, s utána visszaérkezvén a hétköznapokba – azok nagyon szürkének tűnnek. Ugyanezt éljük meg, mikor várjuk rég látott kedvesünkkel a találkozást, egy közös utazást, nyaralást, melynek már a gondolata is feldob bennünket. Készülünk rá, csodák vannak álmainkban – s hazaérve, visszazökkenve hétköznapi életünkbe, meglehet, az ürességgel találkozunk.

Mi az oka ennek? Hogyan tudnánk egy élménnyel vagy egy ünneppel való találkozás csodáját meghosszabbítani? Hogyan lehetne nem visszaesni a hétköznapok szürkeségébe?

Álmainkban minden szép. Nem csak a körülöttünk levők elképzelt mosolya igazi és kedves, de mi magunk is tele vagyunk szeretettel. Minden frappánsan sikerül, nincsenek nehézségek. Nincs hideg, nincs meleg, nem késik semmi és senki, nem vagyunk fáradtak. Van egy elképzelésünk, ami tökéletes, s még alkalmazkodnunk sem kell közben senkihez és semmihez.

Ha ügyesen készítünk elő mindent, beleadunk apait – anyait, a valóságban is minden jól sikerülhet. Kikapcsolódunk, annak ellenére, hogy előjöhet a fáradtság, megzavarhatja elképzelésünket az időjárás, váratlan meglepetések érkezhetnek. Más minden, mint hétköznapokon - izgalmakat, csillogást vagy pihenést hoz, azt, amire vágyunk. Ám egyszer, ahogy mindennek, ennek is vége van, s csak eljön az a szürkeség, amit vagy rettegünk, s igyekszünk elkerülni, vagy legalábbis ódzkodunk ellene.

Lapozz, a cikk folytatódik a következő oldalon!

Fotó: 123rf.com