Ezért veszélyes, ha túlságosan elkényelmesedsz

Mitől hullámozhat lágyan életünk? Mit kell tenni hozzá?

Ne féljünk a feladatoktól, a mozdulatoktól! Ne akarjunk mindent gépesíteni – hisz azon kívül, hogy a mozgástól, tulajdonképpen az „Élettől” foszt meg bennünket, a találkozásokat, a kapcsolódásokat, az élet izét - zamatát is elveszi tőlünk! A reggeli függönyelhúzáskor találkozhatunk, s köszönteni tudjuk a Napot vagy a felhőket, hallhatjuk gyerekeink kelletlen, mégis annál kedvesebb mocorgását. A tányérok elmosásánál örvendeni tudunk azok szépségének, a hozzájuk fűződött emlékeknek, hálát adhatunk annak, hogy folyik a csapból a víz, találkozhatunk a víz hangjával, érezhetjük lágyságát. Távirányító nélkül kapcsolódhatunk tárgyainkhoz, átadhatjuk nekik örömünket azért, hogy vannak. Este lekapcsolva a lámpát, tévét, útközben megérinthetjük, egy puszit is adhatunk szeretteinknek, gyerekeinknek - ha már úgyis felálltunk.

A lombos fák megörvendeztethetnek gyümölcsükkel, bár össze kell gereblyézni a leveleiket, öntözés közben meditálhatunk, hűthetjük magunkat… s még ezer meg ezer titok rejlik a világgal való kapcsolódásunkban, amiről önként mondunk le, ha mindent automatizálunk, ha keressük azt a kényelmet, mely tulajdonképpen az igazi Életet veszi el.

Törekedjünk az egyensúlyra!

Nem kell megszakadnunk, hisz akkor valóban már a fáradtságtól nem tudunk kapcsolódni az örömet is hozó dolgokhoz, világhoz, de azt a fajta kényelmességet se keressük, mely az életet hozó energiát veszi el tőlünk, ami nélkül sivár és fölösleges is élni.

Fotó; Leadfotó: 123rf.com