Az idegbecsípődésről más szemszögből

„A mindennapokban, ha egy kicsivel több figyelmet szentelnénk önmagunk felé, akkor a gerincbántalmak és más természetű problémák is eltűnnének, vagy legalábbis nem fajulnának népbetegséggé. Csupán annyit kellene felismerni, hogy testünk minden olyan külső és belső hatásra reagál, amellyel találkozunk. Ezek sokszor nem mindig kellemes találkozások, sőt általában nem is vagyunk hajlandóak tudomást venni a tényekről, hanem tovább lapozunk, és úgy próbáljuk megérteni a történéseket, hogy több fejezetet átugortunk és csodálkozva állunk, érthetetlenül a felhalmozott, keletkezett bántalmakkal szemben” – magyarázza Farkas Lehel szakértőnk.

Psziché/lélek és a test konfliktusából fakadó fájdalom

Nagy valószínűséggel, ha egy ember egyszer megtapasztalt már valamilyen irányú gerincbántalmat, az a későbbiekben ismét találkozhat ezzel a jelenséggel, addig, amíg egy sérv esetében (összenyomódásból fakadó porckorong torzulás) rá nem jövünk arra, hogy a fizikális nyomás, terhelés miből ered. Jellemzően idegrendszeri pszichés eredetű a probléma. A túl sokat idegeskedő, aggodalmaskodó emberek különböző gerinc eredetű problémával küzdenek. Ebből az állapotból fakadó és bekövetkező cselekedetek, döntések sem józanok, amelyek hozzájárulnak az elkapkodott döntésekhez, így akár jobban sérülnek, mert megemelik magukat vagy elesnek a lépcsőn, stb.

Többnyire, amint megoldódik az idegeskedésből fakadó terheltség, úgy el is tűnnek a panaszok és a döntéseink is letisztulnak. Testünk mindig reagál a kihívásokra, arra késztetve minket, hogy lépjünk tovább, tanuljunk. Ez a tanulási folyamat nem diplomához kötött, hanem önmagunk egészségéhez, ami meghatározza önismeretünket, kiegyensúlyozott életünket, boldogságunkat. Kicsit úgy kell ezt felfogni, mint egy feladatot, amit idővel szükséges megoldanunk, ahhoz, hogy rendben menjenek a szervezetünkben zajló folyamatok, amelyek kihatnak életünkre.

Kezelés, gyógyulás

Kezelések alkalmával mindig igyekszem rávilágítani az embereket a psziché/lélek és test konfliktusaira, okaira. Az izomrostok nagyon jól tükrözik ezeket a szélsőségessé alakult viszonyokat, nem egyetértéseket. A gyógymasszázst követő oldások által ezek a folyamatok felismerhetővé válnak egész egyszerűen abból adódóan, hogy megtanítom az egyént az izom-inger összpontosítására, figyelemére. Onnantól, hogy kialakul az érzékelés az egyénben, máris jobban érzi magát. Sokkal szélesebb körben kezdik el látni az emberek az életüket, más értelmezést nyer számukra a betegség, ami inkább egy állapot.

A gyógyulást elkezdhetjük azzal, hogy ápoljuk testünk és lelkünk igényeit. Ha egy folyamat eldurvul, akkor már sokkal nehezebb azt megfelelően korrigálni. Sokaknál tapasztalom azt, hogy el sem kezdtek önmagukon dolgozni és máris feladják. Azt kellene megérteni, hogy nem küzdésből kellene változtatni, ezzel is elkövetve azt a hibát, hogy megerőszakolják magukat másodszorra is, hanem természetükből fakadóan érezni, látni, hogy mire van szüksége a testének, lelkének valójában. Mert a test mindig, minden folyamatot jelez, és ha kimerült, fáradt, akkor azt tudomásul kellene venni, hogy pihenésre van szüksége. Ellenkező esetben mindaz könnyen valami sajgó dologba csaphat át (migrén, emésztési zavarok, görcsök, sérvek, stb.)

Fotó: huffingtonpost.com