Hol volt, hol nem volt, mindig volt

Volt egy pont, amikor azt hittem, hogy találkoztam egy tökéletes pasival. Helyes volt, vicces, tehetséges, érettebb a korához képest, és nagyon jól megértettük egymást. Ott volt, amikor szükségem volt rá, számíthattam a segítségére, de soha nem mondtuk ki, hogy csak barátok vagyunk. Noha számomra nem volt szerelem első látásra, mégis úgy éreztem, hogy jó páros lehetnénk. A női megérzések azonban többször csalnak meg, mint egy pasi.

Egyszerre kettőt

Kicsivel később kiderült, hogy a srác az egyik közeli ismerősömre is szemet vetett. Mivel én az első körben nem jöttem vele össze, gyorsan továbblépett. Teljesen igaza is volt. Néha még én sem várnék magamra. Ezért inkább örültem kettejüknek, és éltem tovább az életemet. Mindaddig, amíg az ő kapcsolatuk is zátonyra futott, s a sráccal ismét igazán jóban lettünk. Megbeszéltük, hogy egyik este átjön, és főzünk valamit közösen. Mielőtt ez megtörtént volna, találkoztam a közeli ismerőseimmel. Onnan tudtam meg, hogy a srác újból hívogatja exkedvesét, mert hiányzik neki. Hát jobbnak láttam megint a háttérbe olvadni, s ezt a fiúnak is megmondtam. Ő szenvedélyesen megragadott, és annyit mondott: „Nekem nem parancsol senki. Azzal vacsorázok, akivel akarok.” Ennyi év után már képes vagyok dekódolni ezeket az üzeneteket. Ez például azt jelentette, hogy szívesen megdöntene, de a másik lányról sem szeretne lemaradni.

A következő napokban azonban megváltozott a testbeszéde. Nyitottabb volt, közeledett, folyton mellém ült, a fejét a vállamra hajtotta, s mindig vigyázott rá, hogy a közelében lehessek. Egyik éjjel megcsókolt, mikor egy nyári éjszakán a Duna-parton ültünk és beszélgettünk. Jól csókolt. Másnap reggel megkérdeztem tőle, hogy remélem nem kavartam bele az életébe, mert szerintem még mindig van valami közte és a másik lány között. Megnyugtatott, hogy nincs. Húsz perccel később összefutottunk a lánnyal, akit rögtön megölelgetett és kézen fogott. Mégis együtt voltak.

Hol vannak az igazi férfiak?

Szégyelltem magamat, hogy egy ilyen kicsi csók is elcsattant kettőnk között, amíg egy másik lány azt hitte, hogy ők ketten együtt vannak. Elkeseredtem. Már nem tudtam eldönteni, hogy kinek hihetek és kinek nem. Minden vágyam elszállt, már nem akartam kapcsolatot, szerelmet. Minek? Hogy én is olyan legyek, mint az a lány, aki azt hiszi, hogy szeretik, és közben a valóság teljesen más? Vajon hányan lehetünk, akik békésen alszunk éjszakánként, miközben a férfi, akiben megbízunk épp elfelejti, hogy a világon vagyunk? Létezik még olyan férfi, aki első pillantásra el tudja dönteni, hogy melyik nőt akarja szeretni? És ha ez megtörténik, vajon meg tudja állni, hogy közben ne szeressen mást?

Fotó: onlymyhealth.com