A természet élő képeskönyve - Azerbajdzsán

Az utóbbi évek Azerbajdzsánból érkező hírei, elsősorban az ország legendás olajgazdagságával, illetve a főváros, Baku "dubai tempójú" beruházásaival kapcsolatban láttak, látnak napvilágot. A gazdasági sikerekről szóló tudósítások kicsit háttérbe szorították a "Kaszpi-olajország" egyedien változatos természeti szépségeit taglaló témákat. Pedig a 86 600 km2 területű állam "a természet élő képeskönyve", ahogy a helyi utazási szakemberek nevezik - nem kevés szeretettel - országukat. - Gőgös Norbert, a VJM.hu újságírójának írása.

Baku, a kétmilliós főváros

Bakuba érkezünk, a kétmilliós főváros tempója azonnal magával ragad. Az Abşeron-félszigeten a Kaszpi-tenger nyugati partján fekvő város különlegessége, hogy 28 méterrel a tengerszint alatt található. De nem ez a leginkább szembeötlő az ide látogatónak, hanem az elképesztő iramú fejlődés. Hiába az olaj - illetve az ebből befolyó haszon - csodákra képes.

Bakuban már a VIII. századtól kezdve ismerték az kőolajat és a XV. századra már több kézzel ásott olajkút is működött, igaz a kinyert anyagból akkor még csak lámpákat működtettek. A város a XIX. századtól az olaj kitermelésének köszönhette felvirágzását. 1846-ban itt fúrták a világ első olajkútját, 1859-ben épült az első olajfinomító, 1863-ban az első petróleumgyártó üzem, ahol már hűtőgépeket is alkalmaztak!

A következő évtizedekben a lakosság száma is gyorsan gyarapodott, a külföldi olajmunkások a Villa Petrolea nevű negyedben telepedtek le. A század végére a Rotschild család is beszállt az olajkitermelésbe, és 1890-re a világ kőolajtermelésének fele, Oroszországénak a 95%-a innen került ki.

A világválság elkerülte az azeri fővárost

Noha a szovjet-éra végére az olajkészletek is kimerülni látszottak, az XXI. század kezdetén mégis újjáéledt a kitermelés, és ez lett a motorja a térség legdinamikusabb fejlődésének. Bakuban (mai nevén Baki-ban) sétálgatva lépten-nyomon ezt tapasztaljuk. Óriási épületek "nőnek ki" a földből, irodaházak, hotelek emelkednek a magasba. A világválság láthatóan jórészt elkerülte az azeri fővárost.

Mi a településen átvágva a vízpartra tartunk, a fejlődés ugyanis nemcsak a belvárosban érhető utol, a Kaszpi-tenger mellé épült Bakuban a turizmus is egyre nagyobb hangsúlyt kap, így a tengerparti fejlesztésekhez is grandiózus tervekkel álltak elő a helybeliek, török befektetőkkel karöltve.