Ciprus, az istenek hazája

A szerelem istennőjének szülőhelye minden turista igényeit kielégítheti.

Habár Ciprus elsősorban a tengerpartjairól, és a szépség istennőjéhez, Aphroditéhez fűződő kapcsolatáról híres, ezenkívül rengeteg más kincset is rejteget (A mitológia szerint a vízparti város, Paphos volt Aphrodite szülőhelye, nem véletlen tehát, hogy a sziget bővelkedik az istennővel kapcsolatos emlékhelyekben).
Példának okáért számos erdő és falu között megbúvó, szépséges bizánci templomnak is otthont ad a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. A templomok egyik különlegessége külső igénytelenségükben rejlik, már-már egy egyszerű házikó benyomását kelthetik. Ez azonban ne tévesszen meg senkit, a belsejükben látható freskók és ikonok gazdagsága egészen páratlan.

Templomai a Világörökség részét képezik
Tíz templomot az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította. Mindegyikük megér egy látogatást, csak úgy, mint a régió városkái és falvai: festőiek, nyugodtak, körbevéve alma és mandulafákkal.
A tíz UNESCO emlék legszebbjei talán Ayios Nikolaos tis Stegis, Assinou, és Panayia tou Arakou. Az első Kakopetria északi részén található, a falait pedig teljes mértékben beborítják a 11-12. századi falfestmények és freskók. A képzőművészet és az antikvitás szerelmesei azonban nem fognak csalódni Panayia tou Arakou-ban sem, hiszen ott is hasonlóan csodálatos freskók várják a látogatókat.

Ezeket a régi templomokat egyébként mind a város szélén találjuk, ha a turista megérkezik, általában meg kell keresnie a helyi papot, hogy az kinyissa a kapukat neki. A ciprusi papok szívesen mesélnek a templom történetéről, már amennyiben sikerül találni egy olyan nyelvet, hogy a kommunikáció működjön a két fél között. Természetesen a bizánci templomok csak a látnivalók egy kis töredékét teszik ki. Némileg zavaros múltja ellenére a sziget tele van kedves emberekkel: kávézókban üldögélő férfiakkal, az ajtóban ücsörgő, horgoló asszonyokkal, és az utcán játszadozó gyerekekkel. A helyiekre az abszolút nyugodt mentalitás jellemző, ami az általunk megszokott, rohanó világban elég ritkaság számba megy.

Nem szabad kihagyni a híres ciprusi bor megkóstolását sem, illetve az napsütötte tengerparton is mindenképp pihenni kell pár napot. Ami a partot illeti, a választás a mi kezünkben van: tőlünk függ, hogy a keleti part puha, fehér homokjára, vagy a nyugati part vadregényes, öblökkel tarkított vidékére adjuk le a voksunk. Ha megérezzük a gyengéden fújdogáló szellőben felénk szálló mandula, olíva és citrom illatot, akkor már abszolút nem csodálkozunk, hogy a mitológiában miért Ciprus partjainál bukkant ki a habokból a szépség és a szerelem istennője.

A tengerpart mellett a városokat is érdemes meglátogatni
A sziget belsejében találjuk Nicosiát, amely már a 10. századtól fogva Ciprus fővárosa (bár akkor még a Lefkosia névre hallgatott). A tradicionális házakkal szegélyezett szűk utcácskák a régi Nicosia hangulatát idézik, a népművészeti boltokkal, kávéházakkal és kocsmákkal.

A második legnépesebb város Limassol, fontos kikötő és kereskedelmi központ, illetve itt kap helyet Ciprus kulturális rendezvényeinek nagy része. A városban rendezik többek között a tíz napon át tartó álarcosbált és fesztivált, a Limassol Karnevált, illetve az éves Borfesztivál is mindig sok látogatót vonz.

Végezetül, ha Cipruson járunk, ne mulasszuk el meglátogatni Kourion romjait sem, a görög-római amfiteátrumot szépen restaurálták: ha pedig alkalmunk nyílik rá, hogy megtekintsünk itt egy színházi, vagy zenei előadást, az mindenképp életre szóló élmény lesz majd.