Hany Istók története
Hany népe sajátos legendát alkotott a láp környékén megjelenő, sárgásan, kékesen derengő fénycsóvákról. Ezeket "lidércfények" hívjuk, amiket lápban keletkező gázok öngyulladása hoz létre, de régen az emberek démonoknak, lidércnek hitték.
Egy kapuvári anyakönyvi kivonat szerint 1749. márciusában kapuvári halászok találtak rá egy ruhátlan, beszélni nem tudó, kb. 10 éves állatnak látszó, de ember testű gyereket. Az Esterházy uradalomban megkeresztelték 1749. március 17-én és az István nevet kapta és Hany lett a vezetékneve, mivel a Hanságot hanynak nevezik. Szóval Hany Istók, aki a kapuvári kastélyban élt kezdetben nem tűrt meg magán ruhát, mi több, fűvel és szénával táplálkozott. Egy év után hajlandó volt főtt ételt enni és ruhát viselni. De egy napon, amikor nem vigyáztak rá az őrök, beugrott a kastély mellett folyó Kis-Rábába, és ismét eltűnt a mocsárban.
Hany Istók története
Hany népe sajátos legendát alkotott a láp környékén megjelenő, sárgásan, kékesen derengő fénycsóvákról. Ezeket "lidércfények" hívjuk, amiket lápban keletkező gázok öngyulladása hoz létre, de régen az emberek démonoknak, lidércnek hitték.
Egy kapuvári anyakönyvi kivonat szerint 1749. márciusában kapuvári halászok találtak rá egy ruhátlan, beszélni nem tudó, kb. 10 éves állatnak látszó, de ember testű gyereket. Az Esterházy uradalomban megkeresztelték 1749. március 17-én és az István nevet kapta és Hany lett a vezetékneve, mivel a Hanságot hanynak nevezik. Szóval Hany Istók, aki a kapuvári kastélyban élt kezdetben nem tűrt meg magán ruhát, mi több, fűvel és szénával táplálkozott. Egy év után hajlandó volt főtt ételt enni és ruhát viselni. De egy napon, amikor nem vigyáztak rá az őrök, beugrott a kastély mellett folyó Kis-Rábába, és ismét eltűnt a mocsárban.