A Titanic 1912-es katasztrófáját követően a glóbuszon rendeletekben írták elő a mentőcsónakok számának optimalizálását az utasok számának függvényében.
Arra viszont nem gondoltak, hogy a megnövelt számú mentőladikok és a hozzájuk tartózó, és vízre bocsátásukhoz sokszor elengedhetetlen daruk és egyéb felszerelések elhelyezése a fedélzeteken magasabbra tolja a hajók súlypontját, így azok könnyebben felborulhattak, vagy épp az oldalukra dőlhettek. Végső soron az SS Eastland sorsát is ezek, a Titanic tragédiáját követő, az utasok biztonságát növelő intézkedések pecsételték meg.
A Titanic 1912-es katasztrófáját követően a glóbuszon rendeletekben írták elő a mentőcsónakok számának optimalizálását az utasok számának függvényében.
Arra viszont nem gondoltak, hogy a megnövelt számú mentőladikok és a hozzájuk tartózó, és vízre bocsátásukhoz sokszor elengedhetetlen daruk és egyéb felszerelések elhelyezése a fedélzeteken magasabbra tolja a hajók súlypontját, így azok könnyebben felborulhattak, vagy épp az oldalukra dőlhettek. Végső soron az SS Eastland sorsát is ezek, a Titanic tragédiáját követő, az utasok biztonságát növelő intézkedések pecsételték meg.