Lipótmezei Elmegyógyintézet
1868-ban I. Ferenc József rendeletére, Zettl Lajos tervei alapján épült fel a Magyar Királyi Országos Tébolyda, aminek nevét 1898-ban Országos Elme- és Ideggyógyintézetre változtatták. A kis-hárs-hegyi lejtőn található épület végül Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet néven működött egészen 2007-ig, amikor is bezáratták, azóta pedig az egykori elmegyógyintézet üresen áll. Manapság omladozó falak, potyogó vakolat és teljes csend jellemzi a korábbi intézményt, ami még félelmetesebbé teszi az egyébként is ijesztő történettel rendelkező helyet. Az itt kezelt betegeket főleg nyugtatókkal igyekeztek kordában tartani, esetleg kényszerzubbony vagy magáncellák segítségével, durva eszközöket pedig állítólag sosem alkalmaztak, hiszen az intézet célja az volt, hogy a betegeket elkülönítsék a társadalomtól. A kísérteties, négyszintes intézmény 800 fő befogadására volt alkalmas, és ma is az ország második legnagyobb épületének számít.
Fotó: Instagram/agasattila
Lipótmezei Elmegyógyintézet
1868-ban I. Ferenc József rendeletére, Zettl Lajos tervei alapján épült fel a Magyar Királyi Országos Tébolyda, aminek nevét 1898-ban Országos Elme- és Ideggyógyintézetre változtatták. A kis-hárs-hegyi lejtőn található épület végül Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet néven működött egészen 2007-ig, amikor is bezáratták, azóta pedig az egykori elmegyógyintézet üresen áll. Manapság omladozó falak, potyogó vakolat és teljes csend jellemzi a korábbi intézményt, ami még félelmetesebbé teszi az egyébként is ijesztő történettel rendelkező helyet. Az itt kezelt betegeket főleg nyugtatókkal igyekeztek kordában tartani, esetleg kényszerzubbony vagy magáncellák segítségével, durva eszközöket pedig állítólag sosem alkalmaztak, hiszen az intézet célja az volt, hogy a betegeket elkülönítsék a társadalomtól. A kísérteties, négyszintes intézmény 800 fő befogadására volt alkalmas, és ma is az ország második legnagyobb épületének számít.