Egyiptom szívcsakrája - Kairó és környékének mesés csodái
A római kori erődváros, a Babilon-erőd Kairó legrégibb része. Az erődítmény stratégiai helyzetének köszönhetően uralta a Nílus menti Egyiptomot és védte a kikötőt. Az üldöztetések elől menekülő kopt egyiptomiak is itt kerestek menedéket, az erődön belül pedig több templomot és kolostort építettek.
Gíza világöröksége
Az ókori Egyiptomi Birodalom világörökséggé nyilvánított fővárosának, amely Gíza, vagy Memphisz néven ismert, hírnevét hatalmas piramisai alapozták meg. A gízai piramosok alatt 3 különálló piramist értünk: Kheopsz, Kephrén és Mükerinosz fáraó piramisát. Mindhárom piramis Kr. e. 2600 és 2500 között épült, az első, amely a legnagyobb és leghíresebb gízai piramis, Kheopsz fáraóé ma a világ Hét Csodájának egyike.
A piramisokat mintegy őrizve 4500 éve áll - illetve fekszik - itt méltóságteljesen a gízai Nagy Szfinx, amely Egyiptom legismertebb jelképe. A Föld egyik legnagyobb és legrégebbi szobra a Nílus völgyének szélén magasodik. Több, mint 72 méteres hosszával, és 20,22 méteres magasságával az oroszlántestű, emberfejű alak mellett állva az embert valószínűleg hatalmába keríti az érzés: egy valódi csoda mellett áll. Bár a Szfinxet keletkezése óta többször is betemette a homok, ma - megtisztítása után - teljes méretében megcsodálható. Az erős sivatagi szél azonban folyamatosan koptatja a veszélyeztetett műemléket.
Távol a csillogástól - élet a Holtak Városában
A Holtak Városa lényegében egy 6,5 km hosszú temető, amely Kairóban, a Citadella és a Muqattam nyomornegyedei között az iszlám negyedtől délkeletre fekszik.
Itt, szegény és gazdag emberek hatalmas méretű kriptái felett járva különös módon nem csak az elmúlt idő szellemeivel, hanem hús-vér emberekkel is találkozhatunk. Ma ugyanis több tízezer hajléktalan egyiptomi ember él ezen a szörnyű, borzongató helyen, és bár némelyiküknek sikerül felemelkedni, és a temető nyomorából a városba költözni, sokan egész életüket itt töltik, borzalmas körülmények között. A Sprektrum TV két digitális riportere, Cseke Eszter és S. Takács András hiteles, megrázó riportott készített az itt élőkkel:
Oldalak
