"Meg kell mutatnunk a világnak" - Zöld utat kapnak a turisták Csernobilba

A rendeletet az ukrán elnök adta ki, szerinte a tiltott zónát turisztikai mágnessé kell változtatni.

"Zöldfolyosó"

Volodimir Zelenszkij rendelet adott ki szerdán, amelyben egyebek mellett szerepel egy úgynevezett "zöldfolyosó" létesítése a csernobili övezetben, hogy zavartalanul látogathassák a turisták a területet - közölte az MTI. Az ukrán elnök a nap folyamán a településre utazott, ahol ünnepélyesen üzembe helyezték az atomerőmű 1986-ban felrobbant négyes reaktorblokkja fölött épült új korszerű szarkofágot. "Csernobilt meg kell mutatnunk a világnak: tudósoknak, ökológusoknak, történészeknek, turistáknak. Sajnos, a tiltott zóna jelenleg a korrupció jelképe. A rendvédelmi szervek kenőpénzt szednek a turistáktól, illegálisan szállítanak ki onnan fémhulladékot, illetve használják fel természeti erőforrásait" - fogalmazott.

Az ukrán elnök - az Interfax Ukrajina által idézett helyszíni beszédében - azt ígérte, hogy többé nem lesz hosszas sorban állás a zóna határában lévő ellenőrző pontnál, sem "a belépés váratlan megtagadása, amiről az ember csak érkezésekor értesül". Kijelentette, hogy nem lesz többé tiltott a videofevételek készítése, és "egyéb hasonló ostobaságok sem". "Fejezzük be végre az emberek, a látogatók riogatását, és változtassuk a tiltott zónát tudományos és jövőbeni turisztikai mágnessé. Tegyük a szabadság földjévé, legyen az új Ukrajna egyik jelképe, ahol nincs korrupció és nincsenek ostoba tilalmak, hanem helyettük beruházások vannak és jövő" - hangsúlyozta az elnök.

Cikkünk folytatódik!

Fotó: 123rf

Irány Csernobil?

A rendelet egyelőre még nem érhető el az államfő honlapján. Az elnöki hivatalban az Ukrajinszka Pravda hírportál érdeklődésére elmondták, hogy a dokumentum egyebek mellett előírja egy stratégiai tervezet kidolgozását és elfogadását a csernobili zóna mint turisztikai objektum fejlesztésére. A tervek között szerepel továbbá, hogy a csernobili zónában lehetőséget nyújtanak EU- és NATO-tagországoknak katasztrófa-megelőző, illetve -elhárító gyakorlatokra.

A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán SZSZK területén, a Kijevtől kevesebb mint 100 kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. Robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe nagy mennyiségű radioaktív anyag került, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták.

A sérült négyes blokkot 1986 novemberében egy ideiglenes betonszarkofággal fedték le. Az új korszerű, az ígéretek szerint 100 évre biztonságot nyújtó védőburkot a Novarka francia konszern építette, a munkálatok 2011-ben kezdődtek. A műszaki csúcsteljesítménynek számító, 36 ezer tonna súlyú, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas, félhenger formájú acélszarkofág 1,5 milliárd euróba került. A projekt fő szponzora az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) volt, de Ukrajna jelentős támogatásokat kapott a költségek fedezéséhez az Európai Uniótól, európai országoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is. Az új védőburkot 2016 végén helyezték rá a négyes blokkra, de ezután még el kellett bontani alatta a régi vasbeton szarkofágot.

Fotó: 123rf

Mindenkit foglalkoztat

A csernobili atomkatasztrófa a mai napig megmozgatja az egész világot. A történelem egyik legtragikusabb eseményéből a közelmúltban sorozat is készült, mely az IMDB toplistáján az elsők között szerepel. Mind az öt rész tökéletesen bemutatja a több mint 30 évvel ezelőtti eseményeket, és remek tükörképet mutat az akkori politikai, társadalmi helyzetről.

Leadfotó: 123rf