Ezt a szervét lopták el Albert Einsteinnek a halálát követően - morbid történet

A huszadik század egyik legnagyobb lángelméje 1955-ben halt meg, a boncolását végző orvos pedig gondolt egy merészet, és eltávolította, majd megtartotta magának Einstein agyát. A patológusnak nem volt hozzá képzettsége, hogy tudományozza a fizikus legfontosabb testrészét, mégis évtizedeken át, befőttes üvegben tárolta a bizarr "ereklyét".
Azt szerette volna, ha titokban szórják szét a hamvait
Albert Einstein 1955. április 17-én mellkasi fájdalmakra panaszkodott, a Princeton Kórházban vizsgálták meg a világhírű tudóst, akiről kisvártatva kiderült, hogy a hasi aortája szétrepedt, s belső vérzés lépett fel nála. Einstein másnap hajnalban hunyt el, mivel elutasította a műtéti beavatkozást, mely megmenthette volna az életét. A fizikus úgy nyilatkozott, hogy halála esetén titokban hamvasszák el, majd szórják szét a maradványait, nehogy a rajongóiban kísértés támadjon, hogy megnézzék, mi maradt kedvencük földi porhüvelyéből. Az Einstein boncolását végző orvos, Thomas Harvey patológus azonban nem tartotta tiszteletben a tudós kívánságát, annak agyát ugyanis titokban kivette és nemes egyszerűséggel eltulajdonította - írja a Telex.hu.
Harvey formaldehidben tartósította a 20. század egyik legnagyobb géniuszának agyát, de mivel a patológusnak sem joga, sem képzettsége nem volt arra, hogy tudományos vizsgálatnak vesse alá a testrészt, ezért az ügyben nyomozás indult. Végül felkutatta Hans Albert Einsteint, a halott tudós fiát, aki áldását adta rá, hogy Harvey magánál tartsa az agyat, de csak akkor, ha tényleg tanulmányozni fogja a testrészt, kutatásának eredményeit pedig egy szaklapban teszi közzé.
Lapozz, a történet folytatódik!
A szemgolyóit is eltávolította
Harvey titokban eltávolította Albert Einstein szemgolyóit is, majd a tudós egykori szemészének, Henry Adamsnek továbbította azokat. (A fáma szerint a fizikus szemgolyói mindmáig egy New York-i széfben lapulnak.)
A patológus semmiféle előképzettséggel nem rendelkezett ahhoz, hogy tényleg tudományos alapossággal tanulmányozhassa Einstein agyát. Harvey egyszerűen csak hosszú évtizedeken keresztül magánál tartotta a testrészt. Később fel is szeletelte azt, és adott belőle pár darabot Harry Zimmermannak, Einstein korábbi orvosának. A többit megtartotta magának: formaldehides befőttesüvegekben tárolta az elmúlt évszázad talán legfontosabb agyának maradványait.
A patológus házassága később zátonyra futott, ő maga pedig a kansasi Wichitába tette át székhelyét. Évtizedeken keresztül semmiféle tudományos munkát nem publikált Einstein agyával kapcsolatosan, de ha egy orvos kért tőle egy darabkát a féltve őrzött "ereklyéből", Harvey készségesnek mutatkozott. Egyszer egy japán professzor látogatta meg Kansasben, és kért is egy szeletet az agyból. Harvey nem tétlenkedett: egy kenyérvágó deszkán szelt le néhány darabot a testrészből egy konyhakéssel, gyógyszeres fiolába hajította, öntött hozzá formaldehidet, majd átnyújtotta vendégének, aki szóhoz sem jutott a látványtól.
Fotó: 123rf
Lapozz, tudd meg, mi lett végül Einstein agyának "sorsa"!
Végül visszakerült oda, ahonnan ellopták
Einstein agyáról végül csak hosszú évtizedekkel később, 1985-ben jelent meg tudományos igényű kutatás. Thomas Harvey viszont 1988-ban megbukott egy vizsgán, minek következtében bevonták az orvosi engedélyét. Évekkel később egy író unszolására Harvey találkozott a néhai tudós Kaliforniában élő unokájával. A korábbi patológus magával vitte Einstein agyának maradványait, hogy átnyújtsa a fizikus leszármazottjának. Nála is hagyta a befőttesüvegeket, a nő azonban úgy döntött, nem tart rájuk igényt, és postán visszaküldte Harvey-nak.
A férfi 2007-ben bekövetkezett halála után Einstein agyának maradványai visszakerültek a Princeton Kórházba, ahonnan fél évszázaddal korábban a néhai patológus eltulajdonította a testrészt. Azok a kutatók, akik az évek során kaptak egy-egy szeletet az agyból, visszaküldték az "ereklyéket" a kórháznak, hogy igény esetén tüzetes tanulmányozás alá vethessék azokat. Jelenleg egyetlen állandó kiállítás létezik - a philadelphiai Mütter Múzeumban -, melynek keretein belül megtekinthetők a testrész bizonyos darabjai.
Az olasz születésű Alfonso Capone az Újvilágban vált a huszadik század leghíresebb alvilági figurájává. Meglepően hamar ért a csúcsra, Chicagóban igazi önkényúrként viselkedett, brutalitásáról és gátlástalanságáról máig legendák szólnak, csakhogy végül őt is utolérte a végzete: dicstelen körülmények között, mindössze 48 esztendősen távozott a világból, melybe csak káoszt, erőszakot, felfordulást és bűnt hozott.
























