Közép-amerikai korallzátonyok – Mexikó, Belize, Honduras
Lehet, hogy még nem hallottál a mezoamerikai korallzátonyokról, ha azonban búvárkodtál már Cancúnban vagy más karibi parton, akkor valószínűleg találkoztál már ezzel a természeti csodával, ami 600 mérföldre fekszik a mexikói Yucatan-félszigettől, és egészen Belize és Honduras felé terjeszkedik. Ez a világ második legnagyobb korallzátonya, amelynek színe azonban lassan eltűnik. A Belize felőli rész az UNESCO világörökségének részét képezi, és egyike az 54 elemet tartalmazó, veszélyben lévő helyek listáján. Az óceán hőmérsékletének emelkedése a korall tömeges fehéredését okozza – amikor ugyanis a hőmérséklet emelkedik, a korallok kiürítik a szöveteikben élő algákat, ami teljesen fehérré változtatja őket, így pedig hajlamosak lesznek a betegségekre és az elpusztulásra. A túlzott mértékű halászat, a vízszennyezés, a potenciális tengeri olajfúrások és a víz pH szintjének változása természetvédelmi szempontból szintén fenyegetést jelentenek számukra.
Fotó: Pinterest
Közép-amerikai korallzátonyok – Mexikó, Belize, Honduras
Lehet, hogy még nem hallottál a mezoamerikai korallzátonyokról, ha azonban búvárkodtál már Cancúnban vagy más karibi parton, akkor valószínűleg találkoztál már ezzel a természeti csodával, ami 600 mérföldre fekszik a mexikói Yucatan-félszigettől, és egészen Belize és Honduras felé terjeszkedik. Ez a világ második legnagyobb korallzátonya, amelynek színe azonban lassan eltűnik. A Belize felőli rész az UNESCO világörökségének részét képezi, és egyike az 54 elemet tartalmazó, veszélyben lévő helyek listáján. Az óceán hőmérsékletének emelkedése a korall tömeges fehéredését okozza – amikor ugyanis a hőmérséklet emelkedik, a korallok kiürítik a szöveteikben élő algákat, ami teljesen fehérré változtatja őket, így pedig hajlamosak lesznek a betegségekre és az elpusztulásra. A túlzott mértékű halászat, a vízszennyezés, a potenciális tengeri olajfúrások és a víz pH szintjének változása természetvédelmi szempontból szintén fenyegetést jelentenek számukra.