7 csoda, amit meg kell nézni a világban

Léteznek-e csodák? Nehéz megmondani. Az mégis tény, hogy vannak olyan építmények, amelyek annak ellenére, hogy emberi kéz művei, kiállják az idő próbáját és a természeti jelenségek megpróbáltatásait. Mi ez, ha nem csoda?

A zürichi Hét Új Csoda Alapítvány 1999-ben - Bernard Weber svájci üzletember és filmproducer kezdeményezésére - szavazást indított, hogy megtalálja a modern világ hét új csoda-építményét. Az öt évig tartó szavazás alatt először a hetvenhét, majd a huszonegy legnépszerűbb építményt választották ki, ezek között még egy évig folyt a versengés, míg végül 2007-ben kihirdették a hét legtöbb szavazatot kapott építészeti remekművet. Több mint 100 millió, interneten és mobiltelefonon leadott voks beérkezése után leplezték le a nyerteseket. Erre a versenyre egyébként azért volt szükség, mert az eredeti, ókori hét csoda: a gízai piramisok, Szemirámisz függőkertje, az epheszoszi Artemisz-templom, Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra, a halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és az alexandriai világítótorony közül ma már csak a piramisok léteznek. A másik oka a szervezet megalakulásának az volt, hogy pénzt gyűjtsenek az építmények felújításához. A lisszaboni Luz stadionban tartott ünnepségen végül a következő nevek hangzottak el: A kínai nagy fal, a jordániai Petra, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Machu Picchu, a mexikói Chichen Itza piramis, a római Colosseum és az indiai Tadzs Mahal.

Kínai Nagy Fal:
Kr. e. 220 körül, tíz év alatt készült el a hegygerincre fel-, és a völgybe lekúszó Nagy Fal a kínai birodalom határán. A fal hossza 6000-6500 kilométer lehet. A legenda szerint Cs’in Si Huangtinak az jósolták, hogy a fal csak akkor fog felépülni, ha egy Van nevű férfit, vagy helyette 10 embert befalaznak. Végül sikerült találni egy Van-t, akit megöltek és örökre a falba zártak. A valóság azonban az lehet, hogy a munka közben elhunyt építők holttestét falazták be. Nem véletlen, hogy a Nagy Fal másik neve a könnyek fala.

Petra:
Ez a név a kr. e. IV. évszázadhoz, és a nabateus nomád arab néptörzs nevéhez csatolható. A Petra egy temetkezőhely, melynek különlegessége, hogy stukkóhomokból készült, amelyek a színe az évek folyamán lekopott és rózsaszínűre változott.

Megváltó Krisztus szobor:
Brazília jelképe ez a harminc méter magas, hét méteres talpazaton álló szobor, aminek az ötlete 1922-ből származik. Brazília függetlenségének századik évfordulójára meghirdetett pályázatra készítették el a terveit. Tíz év kellett az alkotás felállításához.

Machu Picchu:
A perui Andokban bújik meg ez az egykori város. A Yale Egyetem egyik professzora fedezte fel 1911-ben. Machu Picchu valójában egy erőd volt. Érdekessége, hogy az itt lakó embereket nem falak, hanem maga a természet védte meg a természeti és emberi csapásoktól.

Chichen Itza piramis:
Az Újvilág talán egyik leghátborzongatóbb helyszíne a mexikói Chichen Itza. Szinte minden pontján található emberáldozatra utaló jel, a domborművek például lefejezéseket ábrázolnak. Egész Közép-Amerika legfigyelemreméltóbb labdajátékpályáját is itt lehet megtekinteni. Két 83 méter hosszú, 8,2 méter magas fal veszi körül a 27 méter széles pályát.

Colosseum:
Az amfiteátrum megépítése a Kr. u. 69-től uralkodó Vespasiánus császár nevéhez köthető. A Colosseum átmérője mintegy 500 méter, 4,8 méter magas. Titus avatta fel egy szertartásos ünnepély megrendezésével, amelyen 500 vadállatot vonultatott fel. Ez az építmény a mai napig meghatározza Róma környezetét.

Tádzs Mahal:
A világ talán legromantikusabb épülete, hiszen Sahdzsahán indiai mogul építette az 1631-ben elhunyt felesége hamvainak. Az idők előrehaladtával nem csak a szerelem, de India jelképe is lett ez a remekmű, amit Sahdzsahán maga tervezett. A Tádzs Mahalt huszonkét éven át 20 ezren építették. Féldrágaköves berakások díszítik a falát. Sajnos a sírrablók nem kímélték ezeket a díszítéseket.