190 éve halt meg a géniusz, aki nélkül szinte semmit sem tudnánk az ókori Egyiptomról

1832. március 4-én halt meg Jean-Francois Champollion, a rosette-i kő megfejtője, aki megfejtette a hieroglifák rejtélyét is.

A rosette-i kő megfejtője

„Basileountos tou neou kai paralabontos tén basileian para tou patros” (vagyis magyarul: „az új király atyjától átvéve a királyságot”): így kezdődik az időszámításunk előtt 196-ban V. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó által hozott rendelet, amely aztán adókról és a templomokban felállítandó szobrokról rendelkezik. De arról is, hogy a gránittömbre három nyelven kell felvésni az uralkodó döntéseit: az istenek szavaival (hieroglifákkal), a nép nyelvén (démotikus írással) és ión (görög nyelven). A Rosette-ben (ma Rashid) közel kétezer évvel később megtalált gránittömb volt a kulcs a hieroglifák megfejtéséhez és az ókori egyiptomi kultúrához.

A titkot megfejtő Jean-Francois Champollion 1790. december 23-án született Figeacban, hajdani vándorkerekedő édesapja ekkor már könyvkereskedést vezetett. Champollion, aki misekönyvekből tanult meg olvasni, a zavaros történelmi időszakban is különleges tanításban részesült, a latin és az ógörög mellett héberül is tanult, és komoly érdeklődés éledt benne az egyiptomi kultúra iránt. Tizenhárom éves korára már arabul is tudott, ismerte a cirill írást, kollégistaként pedig a kínai és az etióp nyelvvel is foglalkozott. Legjobban azonban a hieroglifák izgatták, és miután egy kopt szerzetes bevezette a kopt nyelv rejtelmeibe, elkezdte kutatni a hieroglif és a kopt írás közötti hasonlóságokat. Mindössze 17 évesen tartott kutatásait összegző előadást, és még ugyanebben az évben elküldte a grenoble-i művészeti és tudományos társaságnak a Közel-Keletről készített térképsorozatát. Teljesítménye annyira lenyűgözte a tudós társaság tagjait, hogy a fiatalembert levelező tagjukká választották.

Champollion Párizsban tökéletesítette tovább arab, perzsa és kopt tudását, és alkalma nyílt tanulmányozni az 1799-ben Egyiptomban megtalált rosette-i kő másolatát – azért csak ezt, mert az eredeti gránittömböt a britek elhalászták Napóleon elől, és ma is a British Museumban látható. Az első találkozás kudarccal zárult, a kő nem adta ki titkát a fiatal tudósnak. Champollion, immár a történelemtudományok professzoraként, a következő éveket Grenoble-ban töltötte, lázasan kutatva a hieroglifákat. 1818-ban megnősült, három évvel később feleségével együtt visszatért Párizsba, ahol romló egészsége ellenére egyre többet foglalkozott a démotikus és a hieratikus írás, valamint a hieroglifák összevetésével.

Lapozz, a következő oldalon folytatjuk!