Sztálin borzalmasan rettegett ettől a hétköznapi dologtól: a halálához is hozzájárult a félelme

A mérgektől is tartott

A másik meghatározó félelme a mérgezéstől való kóros rettegés volt, amely szinte minden étkezését és mindennapi szokását befolyásolta. Sztálin annyira tartott attól, hogy megmérgezhetik, hogy ételkóstolókat alkalmazott, akik előtte tesztelték az ételeket, és szigorúan ellenőrzött minden hozzá kerülő fogást. Ez a bizalmatlanság nemcsak a közvetlen környezetére terjedt ki, hanem a Kreml egész működésére is hatással volt, hiszen a lojalitás folyamatos bizonyítására kényszerítette az embereket. A történészek egy része úgy véli, hogy ez a fajta állandó gyanakvás és izoláció hozzájárult ahhoz is, hogy utolsó napjaiban nem kapott időben orvosi segítséget, mivel környezete attól félt, hogy rosszul döntenek, vagy gyanúba keverednek.

1953 márciusában, amikor rosszulléte után összeesett, hosszú órák teltek el anélkül, hogy megfelelő ellátásban részesült volna, ami végzetes következményekkel járt. A mérgezéstől való félelem tehát nem csupán egy személyes szorongás volt, hanem egy olyan döntési bénultságot is létrehozott a környezetében, amely közvetve hozzájárulhatott a halálához. Sztálin utolsó napjai így tragikus módon tükrözték vissza egész életének mintázatát: a gyanakvás, a kontroll és a félelem végül saját rendszerének működését is megbénította, és egy olyan helyzetet teremtett, amelyben a segítség túl későn érkezett.

Leadfotó: Getty Images