1945 elején menekülnie kellett, mert 1944. március 19-e után a rádióban és az úgynevezett kívánsághangversenyeken a háború folytatására buzdított. Járta a frontot és hadikórházakat, verset mondott, népdalokat énekelt. Ő volt a "magyar kórházak üdvöskéje", a "katonák és a nemzet kishúga". A rádióban elszavalta Petőfi Föl a szent háborúra című versét, és tudta, hogy a szovjetek által megszállt országrészekben halálra keresik – nyugat felé vette az útját, majd átlépte az osztrák határt. Ügyében lefolytatták a büntetőeljárást: a Budapesti Népbíróság 1948. február 7-ei jogerős határozata népellenes bűntett miatt háromévi börtönre ítélte, 10 évre eltiltotta foglalkozásától, ugyanennyi időre felfüggesztette politikai jogainak gyakorlását, és teljes vagyonelkobzást is kimondott, hiába vallott mellette az összes tanú, beleértve a kommunista párttag Gobbi Hildát és Várkonyi Zoltánt is – írja a Múlt-kor történelmi magazin.
Fotó: Facebook/ Szeleczky Zita
1945 elején menekülnie kellett, mert 1944. március 19-e után a rádióban és az úgynevezett kívánsághangversenyeken a háború folytatására buzdított. Járta a frontot és hadikórházakat, verset mondott, népdalokat énekelt. Ő volt a "magyar kórházak üdvöskéje", a "katonák és a nemzet kishúga". A rádióban elszavalta Petőfi Föl a szent háborúra című versét, és tudta, hogy a szovjetek által megszállt országrészekben halálra keresik – nyugat felé vette az útját, majd átlépte az osztrák határt. Ügyében lefolytatták a büntetőeljárást: a Budapesti Népbíróság 1948. február 7-ei jogerős határozata népellenes bűntett miatt háromévi börtönre ítélte, 10 évre eltiltotta foglalkozásától, ugyanennyi időre felfüggesztette politikai jogainak gyakorlását, és teljes vagyonelkobzást is kimondott, hiába vallott mellette az összes tanú, beleértve a kommunista párttag Gobbi Hildát és Várkonyi Zoltánt is – írja a Múlt-kor történelmi magazin.