A humorista, aki az első fellépése után 10 évre visszavonult - Interjú Záhonyi Ábel-Dáviddal

Kedvenc közlekedési eszköze a roller, civilben mérnök, imád utazni és már a kutyája is nevetett a poénjain. A Stand up comedy Humortársulat tagjával, Záhonyi-Ábel Dáviddal beszélgettünk. (x)

Mikor döntötted el, hogy humorista leszel?

Szerintem nem sok ember születik úgy, hogy majd humorista lesz, hanem egyszer csak így hozza az élet. Először a volt Csata Utcai Általános Iskolám színpadán álltam egy „Csatazaj” nevű rendezvényen, ahol egy lány osztálytársammal együtt konferáltuk fel a többi osztály produkcióját véresen komolyan. Annyira izgultam, hogy megfogadtam nem állok fel többé a színpadra.

Aztán 10 évvel később kiderült, hogy ilyet viccesen is lehetne csinálni és kipróbáltam magam a stand up comedy műfajában. Már az első alkalommal rengeteg pozitív visszajelzést kaptam a közönségtől és barátoktól. Ezt pár hasonlóan jól sikerült est követte, ami után azt éreztem, hogy ebben több is lehet. Ez lassan 8 éve volt és azóta járjuk az országot a Stand Up Comedy Humortársulattal.

Gyerekként is a társaság középpontja voltál?

A suliban általában a jobb tanulók közé tartoztam, szerettem, ha nem is az osztály, de egy adott társaság középpontja lenni. Délután mikor hazamentem, akkor a bátyámnak, vagy a két húgomnak adtam elő a nap történéseit viccesen. Azóta annyi változott, hogy már nem osztálytársak vannak, hanem kollégák és nap végén már nem a tesók kapják az agymenéseim, hanem kizárólag a feleségem.

Mire vagy a legbüszkébb, az eddigi eredményeidből?

Idehaza az összes létező humorplatformon sikerült megmutatni magam, mint pl. Rádiókabaré, Comedy Central vagy Showder Klub. 2D-ben most jelenleg a Sony portfólió öt hazai tévécsatornáján futó, az Interakció Produkció gyártásában készülő, napi humoros időjárás-jelentés vicces stand up jeleneteiben tud elkapni a néző. De fut egy több állomásos őszi turnénk is, ahol Budapest mellett számos nagyobb vidéki várost érintünk és állunk 3D-ben esténként a színpadra Horváth Gáborral és Orosz Gyurival.

Hogyan készülnek a poénok?

Ritkán születik úgy egy poén, hogy leülök írni, mert eldöntöttem valami vicceset akarok papírra vetni. Általában valamilyen napi inger az, ami beindítja a fantáziám. Ez lehet egy elkapott párbeszéd, internetes cikk vagy társalgás kutyasétáltatás közben egy másik gazdival.

Amint megvan az ötlet azon nyomban leírom és amint tudom tesztelem is az első szembejövő ismerőssel, ha türelmetlen vagyok akkor néha még a kutyának is elsütöm a poént két frizbidobálás között. Hiszed vagy sem, volt amikor nevetett már rajta. De például még mindig megvan az a dezodoros flakon, amit első „mikrofonként” használtam, mint kellék, hogy tudjam milyen lesz majd hasonlóba duruzsolni a színpadon.

Mi az ami kikapcsol?

Igyekszem megtalálni a munka és magánélet közötti egyensúlyt. Napközben telekommunikációs mérnökként dolgozom, majd hazagurulva az elektromos rolleremmel este már férj, humorista és kutyagazdi karakterek között létezem. Szabadidőnkben sem ülünk otthon, mert szeretünk utazni és világot látni. Idővel egyre bátrabbak lettünk és a 3 évvel ezelőtti thaiföldi élmények után legutóbb, egy néhány napos kínai kitérőt téve, Japánt barangoltuk be a cseresznyefa virágzás idején. Belföldön viszont igyekszünk olyan helyet választani, ahol a 1,5 éves kutyánk is velünk tarthat.

Kövesd az Instagramon is!

https://www.instagram.com/standup_comedy_humortarsulat/ | @standup_comedy_humortarsulat
https://www.instagram.com/zahonyi.abel.david/ | @zahonyi.abel.david