6 éve nincs velünk Sinkó László, aki ki tudott lépni bátyja, Sinkovits Imre árnyékából

Sinkó László hat évvel ezelőtt igazolt az égi társulathoz. A Kossuth-díjas színészkiválóság nagyságáról ma is temérdek színházi közvetítés és filmszinkron tanúskodik. Anthony Hopkins magyar hangjaként ugyanolyan nagyszerű volt, mint Übü királyként a Katona József Színház felejthetetlen előadásában.

Szorongó kiskamaszból fiatal színésztitán

2015. július 31-én óriási veszteség érte a magyar film- és színházrajongókat: 75 éves korában elhunyt Sinkó László Kossuth-díjas színészlegenda, a Nemzet Művésze, Sinkovits Imre testvéröccse, aki főként a Katona József Színház egykori vezető színészeként és sokoldalú, érzékeny szinkronhangként maradt meg a nézők emlékezetében. Sinkovits László néven látta meg a napvilágot 1940. március 18-án. Apja Körmendről származott, ott tanulta ki a pincérszakma fortélyait, édesanyja viszont Burgenlandban, a németújvári járásban született. Egymásba szerettek és Budapestre költöztek, a hozományból az apa vendéglőt nyitott, de a világgazdasági válság a tönk szélére sodorta a családot. Ezután született meg László fiuk, a majdani nagy színész, Sinkovits Imre öccse.

Sinkó László az óbudai Árpád Gimnáziumban érettségizett, de saját bevallása szerint nem érdekelte a tanulás, a számonkérések pedig szorongással töltötték el. Csak úgy tudta átvészelni a középiskolás időszakot, hogy színjátszókört szervezett. A faliújságra még próbatáblát is kitett, ahogy a valódi teátrumoknál szokás. Ekkor a szárnyait bontogató fiatal srác már bejáratos volt a régi - azóta felrobbantott - Blaha Lujza téri Nemzetibe, ahol gyakran figyelte fivére, Sinkovits Imre előadásait.

Ő maga is a Színház- és Filmművészeti Főiskolán kötött ki, ahol sokszor görcsbe rándult a gyomra. Számkivetettnek érezte magát, nem találta a közös hangot tanáraival és a többi növendékkel, egyedül csak a beszédtechnikát tanító Sulyok Mária tartotta benne a lelket. Pályáját a hatvanas évek közepén, már "Sinkó" néven kezdte. 1966-ban a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött - itt ismerte meg majdani feleségét, a tanárnőként dolgozó Gabriellát -, aztán a hetvenes években ő maga is a Nemzetihez szerződött, ahol bátyja, Sinkovits Imre is játszott.

Lapozz, cikkünk folytatódik!

Übü királyként a fél világot bejárta

Sinkó egy idő után nem kapott tehetségének megfelelő szerepeket a Nemzeti Színházban. Több interjúban kifejtette, mennyire zavarta, hogy minden komoly, fajsúlyos szerepet a teátrum régi nagyjai (Kállai Ferenctől Sinkovitson át Bessenyei Ferencig, Kálmán Györgyig) játszottak, s a rendezők nem hagyták érvényesülni a fiatalabb generációkat. Sinkó azt is fájlalta, hogy nagyon keveset dolgozhatott együtt bátyjával, pedig Illyés Gyula kifejezetten nekik írta Testvérek című drámáját, de azt Sinkovits mégis Kálmán Györggyel játszotta el.

Sinkó aztán 1982-ben alapító tagja volt a budapesti Katona József Színháznak. Erre az időszakra később mindig úgy emlékezett, mint karrierje meghatározó periódusára. Major Tamás, Gobbi Hilda, Benedek Miklós, Rajhona Ádám, Szacsvay László, Helyey László, Hollósi Frigyes, Kun Vilmos és más színésznagyságok társaságában alapította meg a Katonát, ahol olyan újító szellemű rendezőkkel dolgozhatott együtt, mint Zsámbéki Gábor vagy Székely Gábor. Számos sikeres előadással világkörüli turnéra indult a Magyarországon és nemzetközi berkekben is különös megbecsültségnek örvendő társulat. Sinkó legnagyobb sikerét Jarry Übü királyának címszereplőjeként aratta, de a Három nővérben, A revizorban és számos más meghatározó darabban is szerepelt.

A kilencvenes évek első felében aztán - többedmagával együtt - távozott a társulattól. Rövid ideig az Újszínház művészeként tevékenykedett, de ez a teátrum nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, így Sinkó hosszú évekig szabadúszóként folytatta.

Lapozz, még nem értél a végére!

Anthony Hopkins állandó magyar hangja volt

Sinkó a kilencvenes évek második felében Sopronban és Zalaegerszegen is játszott, a Budapesti Kamaraszínházban pedig Gera Zoltán, Haumann Péter és Törőcsik Mari partnereként nyújtott szenzációs alakítást Spiró Honderűjében. Sopronban Spiró Imposztorának Boguslawskiját is eljátszotta, mégis keserves, nehéz időszakként élte meg a szabadúszóként töltött esztendőket. 2003-ban aztán Jordán Tamás meghívására szerződött az új Nemzeti Színházhoz, ahol megint izgalmas feladatokat kapott. 2015-ben bekövetkezett haláláig a társulat tagja maradt, az Alföldi Róbert és a Vidnyánszky Attila nevével fémjelzett időszakban is, igaz, utolsó éveiben már nemigen lépett színpadra, sokat betegeskedett.

Sinkó László sokáig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, növendékeit mindig arra oktatta, hogy a próbán merjenek rosszak lenni, mert az előadás a sok, esetenként különböző irányú kísérletezés közepette születik meg. A színművész annak idején azért szorongott a főiskolán, mert mindenki azonnal tökéletesre formált, kerek alakítást várt tőle. A Katonában aztán a rugalmasabb, fesztelenebb, egészségesebb próbamódszer vált uralkodóvá, s ekkor teljesedett ki Sinkó művészete is.

A színészt sokan kiváló szinkronalakításai révén ismerik. Tizenkét éves kora óta szinkronizált, első filmjét - még az ötvenes években - Sinkovits Lacika néven jegyezte. Sir Anthony Hopkinst később csaknem húsz moziban szinkronizálta, köztük A bárányok hallgatnak, a Szenvedélyek viharában, a Nixon, A vadon foglyai, a Zorro álarca, a Titus, a Hannibal és A vörös sárkány című alkotásokban. Hannibal Lecterként vérfagyasztó alakítást nyújtott, a legenda szerint még a Clarice Starlingot (Jodie Foster) szinkronizáló Ráczkevei Annát is kiverte a víz, amikor Sinkó megszólalt. Tim Burton 1989-es Batmanjében Jack Nicholson (Joker) magyar hangjaként szerzett örömöt több nemzedéknek, de a Macskafogó című magyar rajzfilmklasszikusban is ő kölcsönözte a főhős, Nick Grabovsky hangját, sőt a Másfélmillió lépés Magyarországon című örökbecsű sorozat narrátoraként-szereplőjeként is ismertté vált. Filmszínészként játszott a Fügefalevélben, az Egy szerelem három éjszakájában, az Isten veletek, barátaim! című alkotásban, a Hídemberben és a Szezonban, a Szomszédok című teleregényben pedig Szabó Károly vállalkozót alakította.

Sinkó László hosszú évek óta hiányzik a magyar színházi- és filmvilágból. Egy igazi magyar színészlegendával lett kevesebb, amikor 2015 nyarán tragikus hirtelenséggel távozott az élők sorából.

Leadfotó: facebook.com/multkor.tortenelmi.magazin