Ryan Reynolds pszichológiai thrillere végig egy koporsóban játszódik, és alig ismeri valaki

A film koncepciója rendkívül merész
A történet gyakorlatilag teljes egészében egy koporsóban játszódik, ahol a Reynolds által alakított Paul Conroy, egy Irakban dolgozó amerikai teherautósofőr magához tér, és rájön, hogy élve eltemették.
A rendelkezésére mindössze egy öngyújtó és egy mobiltelefon áll, és a film 95 percén keresztül a néző végig vele marad ebben a szűk, klausztrofób térben. A rendező, Rodrigo Cortés tudatosan vállalta a minimalista megközelítést: nincsenek külső jelenetek, nincsenek mellékszereplők, a feszültséget kizárólag Reynolds alakítása és a helyzet kilátástalansága teremti meg. Aki nem szereti a bezártságot, na annak ez a film nagyon nem való.
Miközben Reynolds karaktere kétségbeesetten próbál kapcsolatba lépni a külvilággal, a néző végig érzi a tér szűkösségét, a levegő fogyását és a remény lassú elhalványulását. A film egyik legnagyobb erénye éppen az, hogy nem engedi el a néző kezét: nincs menekülés, nincs feloldás, csak a koporsó falai és a főhős egyre kétségbeesettebb küzdelme. A 3 millió dolláros költségvetés rendkívül alacsonynak számít hollywoodi viszonylatban, de ezt az alkotás bőven visszahozta. Magyarországon nem lett nagyon felkapott, olyan helyeken mutatták be a tévében is, mint mondjuk a Film Mánia. Aki viszont látta, az imádta!
Az Élve eltemetve tehát nem lett tömegfilm, de Reynolds karrierjében kulcsszerepet játszott. A színész számára ez volt az első alkalom, amikor bizonyíthatta, hogy képes egy teljes alkotást elvinni a hátán úgy, hogy közben nincs kivel játszania, nincs lehetősége a humorra támaszkodni, és minden pillanatban a kamera fókuszában marad. A kritikusok dicsérték a teljesítményét, és sokan ekkor kezdték el úgy tekinteni rá, mint egy sokkal sokoldalúbb színészre, mint amilyennek addig gondolták.




























