Ezeket a filmeket a magyarok örökre kitörölnék az univerzumból

A közönség és a kritikusok véleményének eltérése szintén ebből a szubjektivitásból fakad

A kritikusok általában szakmai szempontok szerint értékelnek. Figyelik a dramaturgiát, a színészi játékot, a rendezői megoldásokat, a képi világot, a hangkeverést, a forgatókönyv szerkezetét.

A közönség ezzel szemben elsősorban élményt keres. Szórakozást, kikapcsolódást, érzelmi hatást, azonosulási lehetőséget, humoros vagy éppen katartikus pillanatokat. A kritikus számára egy film lehet technikailag kifogástalan, mégis hideg, távolságtartó, míg a közönség számára egy ügyetlenül megírt, de érzelmileg erős történet is lehet maradandó élmény.

A két nézőpont tehát nem egymás ellentéte, hanem két külön világ, amely más szempontok szerint értékel. A közönség általában azt keresi egy filmben, hogy valamilyen módon kapcsolódni tudjon hozzá. Ez lehet azonosulás egy karakterrel, belefeledkezés egy történetbe, menekülés a valóságból, vagy éppen annak megerősítése, amit már gondol a világról.

A filmek sokszor nem azért tetszenek, mert hibátlanok, hanem mert valamit megérintenek bennünk. Egy jelenet, egy mondat, egy hangulat, egy zene, ezek mind olyan elemek, amelyek személyes élménnyé teszik a filmet.

A közönség nem tökéletességet keres, hanem hatást. A kritikus viszont gyakran éppen a tökéletességet vizsgálja, és ez a két szempont sokszor nem találkozik.

Melyek azok a filmek, amiket a magyar nézők szívesen kitörölnének az univerzumból, azt egy utolsó lapozást után megtudod!