Kedves Naplóm - Janikovszky Éva magánéleti fejezetei, amit olvasói alig ismerhettek

2003. július 14-én távozott el a Kossuth-díjas író, a gyermek- és ifjúsági irodalom egyik legnépszerűbb magyar képviselője, akinek életműve a felnőtteknek is szól. Már 18 éve nincs közöttünk Janikovszky Éva.

A gyerekek kedvence

A magyar irodalom legtöbbet idézett, kortárs női alakja, Janikovszky Éva valójában Kucses Éva néven született Szegeden, 1926. április 23-án, 95 évvel ezelőtt. Gyerekkorát nagyapja könyvesboltjában töltötte, ahol gyakori vendég volt Móra Ferenc is. 1944-től a szegedi egyetemen hallgatott filozófiát, néprajzot, magyar és német irodalmat, majd 1948-tól Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi karán szociológiát, filozófiát és pszichológiát tanult. 1953-tól a Móra Könyvkiadó szerkesztője, majd főszerkesztője, de más kiadóknál is dolgozott. A minisztériumban és a kiadónál, még a legnehezebb időszakban is mindig az emberség, a kiállás jellemezte, sok üldözött és tiltólistára került írótársának segített.

Gyerekkönyvei a mai napig népszerűek. A legismertebb művei a Te is tudod?, Ha én felnőtt volnék, Kire ütött ez a gyerek?, Már óvodás vagyok, iés a többi mellett az Örülj, hogy fiú, Örülj, hogy lány. Több könyvéből rajzfilm készült, sugározták gyermekeknek szóló tévéjátékát, írt filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban és a rádióban. A magánéletéről azonban csak keveset nyilatkozott, de most naplóbejegyzései által ebbe is betekintést nyerhetünk.

Lapozz, a cikk folytatódik!

Janikovszky Éva leánykora

Tavaly jelent meg az írónő Naplóm című könyve, amely egy gyerekkori és fiatalkori naplóválogatás, amelyet Janikovszky Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között vezetett. A 2020-as év egyik hazai irodalmi szenzációja volt. A korabeli naplóbejegyzésekből megismerhetjük egy különlegesen érzékeny lány történetét, aki a világháború éveiben lett felnőtt, ebben az időszakban volt először igazán szerelmes, és miközben életre szóló barátságokat kötött, szembesült a vészkorszak legdurvább intézkedéseivel, amelyek a családját is érintették. A rá jellemző iróniával mesélt osztálytársairól, barátairól, saját magáról, és persze tágabb otthonáról, Szegedről. A bejegyzésekből kiderül, hogy érettségével, intelligenciájával, műveltségével kitűnt kortársai közül, és ezért jellemzően a nála idősebbek barátságát kereste.

Hol a szerelem?

Az írónő első férje Fábián Ferenc volt, akitől azonban 1948-ban elvált, majd 1952 októberében kötött házasságot második férjével, dr. Janikovszky Bélával, aki eredetileg orvos, majd vezető ÁVH-kihallgatótiszt volt. A férje nevét azonban csak 1960-ban vette fel, amikor Janikovszky Bélát rövid időre perbe fogták. Tőle 1955-ben született János nevű fia. Férje a II. világháború után az ÁVH orvosezredese volt, majd 1953-ban letartóztatták, szabadulása után az Országos Onkológiai Intézet orvosaként dolgozott. Egyetlen fia a jelenleg 66 éves János a Móra Könyvkiadó Zrt. tulajdonosa és elnöke, továbbvitte édesanyja örökségét.

Lapozz, a cikknek még nincs vége!

Fotó: Móra Könyvkiadó

Nem feleljthetjük el, mennyit tett az irodalomért és a gyerekekért

Janikovszky Éva 1964 és 1987 között a Móra Kiadó főszerkesztője volt. A gyermek és ifjúsági irodalom ügyének előmozdítása számára nem csupán munka, hanem hivatás volt. Aktív részt vállalt a Móra Kiadó privatizálásának megszervezésében, nyugdíjazása után is részt vett a kiadó életében – írja a közlemény. Emellett 1978-tól, megalakulásától 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának. Elnökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának, 1996-tól elnöke volt az írószövetség gyermekirodalmi szakosztályának is.

A Móra Kiadó egyébként a szerző születésnapja alkalmából egy jótékonysági projektben Babos Bertalan (Zsili) segítségével újította fel a Bethesda Kórház kerítését. A kerítésre Janikovszky-köteteket is festettek.

Leadfotó: Móra Kiadó