Horváth Tamás őszinte vallomása: kínok közt halt meg az édesanyja
A boldogság a legfontosabb
Az énekes elmondta édesanyja halála volt az első nagy pofon az élettől, ami után átértékelte a dolgokat." Elsősorban azt, tanultam meg, mennyire fontos, hogy boldogan éljünk. Mert róla mindent el lehetett mondani, csak ezt nem. Hogy Csernus doktor szavaival éljek, vannak emberek, akik szépen halnak meg, és vannak, akik megdöglenek. Na most édesanyám az utóbbi kategóriába tartozott. Negyvennégy évesen ment el, ez pedig csakis az ő választása volt. Folyton panaszkodott, mindig azt mondta, hogy a holnapot sem éri meg. Ez volt a szavajárása. Tény, hogy nagyon nehéz élet jutott nekünk, és iszonyatosan szegények voltunk, padló helyett döngölt föld volt a házunkban, de ott voltunk neki mi, mégsem volt boldog. Az édesanyám megvárta, míg 18 éves lettem, és azt mondta, neki ennyi elég volt, és el is vitte a daganat" - emlékezett vissza nehézségekkel teli gyermekkorára az énekes.