Miért nincs Fedák Sári tér? A nép döntött úgy, merüljön feledésbe a neve

Mellőzés és nyomor

Fedák Sári életét már gyermekkorától átszőtte a politika – ez nem is volt meglepő a századforduló történelmileg vészterhes idejében. Otthonában Habsburg-ellenes légkörben nőtt fel, mely meghatározta későbbi szerepvállalásait különböző nemzeti mozgalmakban. Politikai tevékenysége miatt kétszer is megjárta a börtönt: először a Tanácsköztársaság után forradalmi tevékenysége miatt csukták le pár évre, mert katonákat toborzott a Vörös Hadseregnek. Később a II. világháborút követően nyíltan támogatta a Szálasi rendszert: a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki. A „nácirajongónak" bélyegzett primadonna a Népbíróság elé került, nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélték. Ez végleg derékba törte a karrierjét, büntetése letöltése után már nem térhetett vissza a színpadra, népszerűségét és ismertségét teljesen elvesztette. A nép haragját már korábbi, magánéleti botrányaival kivívta. Ennek nyomására a kultúra akkori irányítói úgy döntöttek, amíg vilag a világ, Fedák Sáriról ne nevezzenek el se utcát, se közteret, se színházat, se múzeumot. A hallgatólagos közmegegyezés még ma is tart, ő pedig élete hátralévő részét kitelepítésben, egy ütött-kopott, egyszobás házban töltötte, nyomorban és szegénységben. 1955. május 25-én hunyt el, 75 éves korában.

Lapozz!