„Ez egy elfojtott trauma volt” – megrázó részleteket árult el az Exatlon kulisszái mögül Nagy Benedek

Az Exatlon Hungary harmadik hetében a Femcafe.hu is a meghívást kapott a Dominikai Köztársaságba, így testközelből nyerhettünk betekintést abba, hogyan zajlik valójában ez a látványos sportreality a kulisszák mögött. Kemény pályák, lelki hullámvölgyek és egyre erősödő teljesítmény – az Exatlon Hungary Kihívójaként Nagy Benedek nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is komoly utat jár be.

Telefon nélkül, nyomás alatt

A dominikai tengerpart forrósága, a kíméletlen akadálypályák és a mentális hullámvasút mindennapjai – az Exatlon Hungary nem csupán fizikai kihívás, hanem komoly belső utazás is minden versenyző számára. A Kihívók csapatát erősítő Nagy Benedek számára ez az út különösen intenzív: sérülések, kezdeti bizonytalanság és lelki terhek után mára magabiztos teljesítménnyel, győzelmek sorával és egyre erősödő csapatszellemmel bizonyít. Benedek a Femcafe-nak adott exkluzív interjúban őszintén mesél arról, milyen volt megérkezni ebbe a rendkívüli közegbe, hogyan küzdötte le a kezdeti görcsösséget, és miként tanulta meg elengedni a megfelelési kényszert. Szó esik a telefon nélküli élet furcsa, mégis felszabadító tapasztalatáról, a család hiányáról, valamint arról is, hogyan formálódnak a kapcsolatok a játék során – és ki az, akivel a legszorosabb kötelék alakult ki.

A teljes interjúért kattints a videóra:

Ez már a harmadik hét az Exatlon Hungaryben. Hogyan élted meg a kezdeti nehézségeket?

Nagy Benedek: Hát azért a tesóm, Dani felkészített, hogy nagyjából mire is számítsak, és hogy hogyan álljak hozzá ehhez az egészhez, ami nyilvánvalóan egy furcsa dolog. Meg szerintem mindig ez a kislányos zavar van az elején, hogy nagyon görcsösen álltam hozzá, és ez sokszor meglátszott a pontjaimon is, illetve a teljesítményemen. Le is sérültem – hála Istennek csak apró sérülések –, és ahogy ezt el tudtam engedni, így már a harmadik héten a pontok is jönnek. Most valami fantasztikus: kilenc győzelem és nulla vereségben vagyok, ami még egy karkötőt is eredményezett, és remélem, hogy ezt így fogjuk tovább csinálni. A csapat is nagyon jó, összetartóak vagyunk, mindenkinek megvan a maga feladata. Néha nyerünk, néha nem, de hála Istennek a fontosakat behúzzuk, és az számít, hogy tizen maradjunk minél tovább.

Te, mint híres tartalomgyártó, hogyan viseled a mobiltelefon hiányát?

Nagy Benedek: Ez a telefon nélküli létezés nekem amúgy egy olyan dolog volt, amit nagyon vártam, mert hát hozzám van nőve tizenplusz éve, és sokszor a függőség jelei vélhetőek saját magamon is. Amikor ilyen nyolcórás képernyőidőm van, az már azért kicsit szégyellem magam. Nyilván van benne GPS, de akkor is. Ettől független én ezt most nagyon élvezem. Egyedül ami piszkosul rossz és ami hiányzik, hogy a család és a szeretteim hogyléte, illetve az, hogy csak általánosságban lássam őket, halljak felőlük – ez azért nagyon rossz, és csak ezt tudnám kiemelni. Amúgy nagyon adom.

Milyen érzés volt végigmenni azon a pályán, ahol anno a testvéred, Dani lesérült?

Az a pálya, ami át lett alakítva – az ominózus, ahol Dani lesérült – nekem egy nagyon nehéz nap volt, sőt egy nagyon nehéz hét is. Fel kellett dolgoznom, mert nem tudtam, hogy ez egy ilyen elfojtott trauma, és hogy ennyire mélyen fog érinteni. De csak az ő szavait hallom, illetve édesapámét: hogy engedd el, lazíts, élvezd, és menni fog, és ne görcsöljek rá. Úgyhogy az előnyömre kovácsolom azt a pályát innentől, és megyek előre.

Ki áll hozzád a legközelebb a Kihívók közül?

Nagy Benedek: A csapatból mindenkit nagyon szeretek, szerintem mindenkivel szoros a kapcsolatom, de szerintem ők is tudják nyílt titokként, hogy Olivérrel találtuk meg legjobban egymást, és szobatársak is lettünk. Tényleg valahogy nincs olyan nap, hogy ne nevetnénk egy nagyon nagyot és egy nagyon jót, úgyhogy csak őt tudnám kiemelni.

Szerinted ki a legerősebb versenyző a Bajnokok közül?

Nagy Benedek: Nehéz kérdés, hogy ki a legerősebb a Bajnokoknál, mert ahogy nálunk is folyamatosan rotálódik a statisztika és a teljesítmény, még pályafüggően lehetne megmondani. De ami egy érdekesség számunkra, hogy Valkusz Máté, ahogy bekezdett az első egy-két héten szinte semmilyen nyereséggel, annak ellenére most egy nagyon-nagyon erős játékosnak tartjuk. A csajoknál pedig én Lucát mondanám a legerősebb játékosnak.

Milyen érzés, hogy a puritán bázisról most átkerültetek a luxus bázisra?

Nagy Benedek: Óriási kontraszt van a két szállás között. Nyilván szerintem a jobbik verziót választottuk, hogy a puritánból mentünk át a luxus bázisra, mert onnan átmenni a puritánba… hát azt nem akarjuk megtapasztalni, köszönjük szépen. Most jelenleg nagyon jó helyen vagyunk, és szeretnénk is ezt tartani. Az, hogy van kávénk, van édességünk, van fekvőhelyünk – tehát megannyi olyan dolog, amit fel sem fogtunk szerintem, mert egy ilyen osztálykirándulás-hangulata volt az egésznek, ami jó buli volt, de köszönjük, elég volt. Maradunk inkább a luxusnál.

Lead fotó: Femcafe