Ő volt a múlt század nőideálja, még Kosztolányi Dezső is rajongott érte

Kora legnagyobb színésznője lett

A harmincas évek végén ragyogó karrierje megakadni látszott, bár kapott pár drámai szerepet is, de az 1940-es évek filmjeiben általában a megértő, jóságos feleség szerepét kapta, aki a férjéért a végzet asszonyaival küzd meg – Karády Katalinnal a Kísértés (1942) című filmben, Tolnay Klárival a Férfihűségben (1942), Muráti Lilivel a Késő (1943) című filmben, Nagykovácsi Ilonával a Fény és árnyékban (1943). Ezekben a filmekben csupán karakterszínészként tündökölhetett.

Bulla Elma akkoriban így nyilatkozott: „Valaha mindenáron arra törekedtem, hogy érdekes legyek a színpadon. Az epés kritikusok akkoriban azt írták rólam, hogy modoros vagyok. (...) A régi filmekben a jóságos, megértő feleség szerepkörébe skatulyáztak be, nekem ez rémes volt.”

A háború után a Belvárosi Színház mellett fellépett a Vígszínházban és a Művész Színházban is. 1951 végén a Belvárosi Színház megszűnt, Bulla Elmát a Magyar Néphadsereg Színházához helyezték és haláláig ott játszott. Időskori ikonikus szerepe volt Örkény István Macskajáték című darabjában Giza karaktere, melyet 1971-től csaknem 200 estén át játszotta el Sulyok Mária partnereként.

1953-ban, 10 év kihagyás után visszatért a filmvászonra is. Számos tévéjátékban játszott, a Macskajáték után szoros rendező-színész viszony alakul ki közte és Makk Károly között. Utolsó jelentős filmjeit is vele forgatja a televíziónak.

Cikkünk folytatódik, lapozz!