A szabadság lányai - A legbátrabb nők, akik harcoltak az 1848-49-es forradalomban

A márciusi ifjak mellett érdemes megemlékeznünk a hölgyekről is, akik nem csak ápoltak és főztek-mostak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején.

Női sorsok a forradalom idején

Keveset beszélünk róla, de a reformkor nemzeti lelkesedése éppúgy megérintette a nőket is, mint a férfiakat. Március 15-e nemcsak a bátor fiatal férfiak napja volt, hanem a nőké is: a kor felfogásának megfelelőn elsősorban a családi fészekben álltak helyt nap mint nap. A férjeiket buzdították a hazafias magaviseletre, míg a gyermekeikből hű és tettrekész honfiakat és honleányokat neveltek. Akadtak azonban olyan forradalami lelkületű hölgyek, akik a hagyományos női szerepkört kevésnek találták, így nem féltek a tettek vagy akár a harc mezejére lépni.

Petőfi Sándor felesége, Szendrey Júlia örömmel hallgatta, mikor a költő a francia szabadságharcok történetét olvasta fel neki. Igazi társa és múzsája, sokszor tanácsadója volt a férjének. A mindössze 15 éves Szilágyi Lilla színésznőként a Nemzeti Színházban varázsolta el a közönséget tehetségével, Bulyovszky Gyulát pedig szépségével és forradalmi gondolkodásával. A márciusi ifjú még a forradalom évben feleségül vette a fiatal lányt, aki később bajor és szász színpadokon lett világhírű.

De említhetnénk még Teleki Blankát is, aki a szabadságharc előtt években magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten, a mai Szabadság téren. Elveihez hű nevelőnőjével, Leövey Klárával keményen dolgoztak azért, hogy fenntarthassák az intézményt a harcok ideje alatt, de 1848 végén kénytelenek lettek az intézetet bezárni. Előbb Debrecenbe, Nagyváradra, végül Szegedre menekült. A szabadságharc bukása után részt vett a forradalmárok rejtegetésében. Telekit tetteiért bebörtönözték és csak 1857. május 11-én szabadult amnesztiával a kufsteini börtönből. Soha többé nem tért haza, Ausztriában, majd haláláig Franciaországban élt, a húgánál.

A márciusi ifjak egyikének, Szathmáry Dánielnek a felesége, Farkas Lujza színésznő a Nemzeti Színház egyik legkiválóbb komikája volt, de forradalmi időkben férje legnagyobb cinkosa. Ő lengette a szűz máriás, nemzeti lobogót 1848. március 15-én, mikor a húszezres tüntető tömeg a Helytartótanácshoz vonult, hogy elfogadtassák hivatalosan is követeléseiket.

Lapozz, a cikk folytatódik!

Fotó: Wikipedia