Kell neked a csúcstévé? Az ember szeme ekkora felbontást tud befogadni
Sokan vannak úgy vele, hogy egyre jobb tévét, vagy monitort vesznek maguknak, de mekkora felbontást tud feldolgozni az emberi szem?
Van az a pont, amikor már feleslegesen lesz tűéles a tévé? Mindenre választ adunk
A digitális korszak hajnalán, amikor a televíziók és monitorok még katódsugárcsöves technológiával működtek, gyakori volt az aggodalom, hogy a képernyők hosszú távú nézése rontja a szemet.
A vibráló kép, az alacsony felbontás, a villódzás és a kék fény együttesen valóban hozzájárulhattak a szemfáradtság kialakulásához. Azóta azonban hatalmas technológiai fejlődés ment végbe: a mai modern kijelzők már nemcsak esztétikailag vonzóbbak, hanem a szem egészségére is kevésbé ártalmasak.
A modern képernyők, legyen szó OLED, QLED, Mini-LED vagy IPS technológiáról, már nem vibrálnak úgy, mint a régi CRT monitorok, és a frissítési frekvenciájuk is jóval magasabb. Ez azt jelenti, hogy a szemnek kevesebb erőfeszítést kell tennie a kép követéséhez, így csökken a szemfáradtság esélye. Emellett a kék fény szűrésére is egyre több megoldás született.
Az első televíziók 240p vagy 480i felbontással működtek, ami ma már szinte elképzelhetetlenül alacsony minőségnek számít. A 2000-es évek elején a HD (720p), majd a Full HD (1080p) vált szabvánnyá, amit a 4K (3840x2160 pixel) követett. Ma már a 8K (7680x4320 pixel) is elérhető, sőt, egyes gyártók kísérleteznek a 16K felbontással is.
De kell ez nekünk? Mennyit bír egyáltalán feldolgozni a szemünk? Nos, a galériánkban megmutatjuk!
Leadfotó: 123RF – Illusztráció
Oldalak
