Tudományos kutatások igazolják: ő a világ legszebb nője

Julian Da Silva vezető kutató szerint egy híres modell felel meg leginkább azoknak a kritériumoknak, amiket az ókori görögök állítottak fel a szépséget illetően. Ez az úgynevezett Phi-érték, az aranymetszés szabálya.

Aranyarány

Bár sokan úgy tartják, hogy a szépség szubjektív dolog, kutatók évszázadok óta próbálják kideríteni, milyen külső jellemzők alapján találunk valakit szebbnek másoknál. Nos, úgy tűnik, meg van a válasz, ami a görögök által felállított Phi-értékben keresendő. A szépség úgynevezett aranyaránya - más néven aranymetszés - az európai reneszánszból származik. A művészek és építészek az aranyarány néven ismert egyenlet segítségével alkották meg tökéletesnek vélt műveiket, így például Leonardo Da Vinci is ezt használta a Vitruvius című híres tanulmányában, melyben az emberi test méretarányait mérte fel és elemezte. A tudósok ezt a képletet adaptálták a matematika segítségével, hogy megmagyarázzák, mitől lesz szép az ember. Megmérik az illető arcának hosszát és szélességét, majd az eredményeket felosztják. Minél közelebb vannak egy arc vagy test arányai a Phi értékhez, ami 1,618, annál szebbek lesznek. Ezután további méréseket folytatnak a homlok hajvonalától a szemek közötti foltig, a szemek és az orr alja közötti folttól, valamint az orr aljától az állig. Egy embert akkor tekintenek szebbnek, ha a számok egyenlőek. Ezután figyelni kell az arc szimmetriájára és arányára is. Ahhoz, hogy az aranymetszés szerint „szépnek” minősüljön valaki, a fül hosszának meg kell egyeznie az orr hosszával, a szem szélessége pedig egyenlő a szemek közötti távolsággal.

Egy amerikai szupermodell 94,35%-os arány ért el a skálán, ez van legközelebb a tökéletességhez. Kíváncsi vagy, kiről van szó? Lapozz!