Tetoválás: divat vagy önmegvalósítás?

Napjainkban egyre szélesebb körben hódít a tetoválás.  De honnan is származik és mennyit változott az idők során?

A tetoválás szó a tahiti "tatu" szóból származik, aminek a jelentése röviden annyit tesz, hogy nyomot hagyni valamin.

A tetoválás története
Az emberek már évszázadok óta tetováltatják magukat, azonban célja az idők során kultúráról kultúrára változott.  A legöregebb tetovált leletre az olasz – osztrák határon bukkantak rá. A Jégember kb. 5300 éves lehet. Ötzi névre keresztelték el. A jégember gerincének alsó felén, jobb térdén és bokáján talált pontok és keresztek, arra utalnak, hogy Ötzi tetoválásai gyógyászati célból készültek, fájdalom csillapítására szolgáltak. A jégember tetovált részein kóros elváltozásokra bukkantak. Régészeti kutatás során más-más időből és kultúrából is bukkantak tetovált leletekre. Ezekben az időkben a tetoválást megkülönböztető jelként vagy különböző rituálék részeként alkalmazták.

Tetoválás, mint törzsi díszítés
A tetoválásnak – esztétikai funkcióján kívül – társadalmi jelentősége is van. A polinéziaiaknál a tetoválás mintája, valamint a tetovált díszítésekkel borított bőrfelület nagysága társadalmi helyzet, rang szerint változik; különböző életkorokban más és más mintákat visznek a bőr más és más részére, míg az előkelőknél a test egész felületét díszes tetoválás nem borítja.

Vannak meghatározott törzsi, nemzetségi minták, jelek is; Afrikában például egyes törzseknél az arcon elhelyezett tetoválási mintákból meg lehet állapítani egy-egy egyén törzsi hovatartozását. Új-Zélandon a tetoválás annyira hozzátartozik az egyéni jellegzetességekhez, hogy a halottak emlékére faragott szobrokon nem az arcvonások, vagy a testalkat hű visszaadására törekednek, hanem a szoborra vésett bonyolult és a tetoválási mintákkal egyező motívumok mutatják meg, kit ábrázol a faragvány.

Az európai világban elfelejtésre került a tetoválás. A világ más részein viszont őrizték a tetoválás hagyományait. A Polinéz szigetvilágban erős hagyománya és jelentése volt a tetoválásoknak.

A Spanyol és Portugál hajósok jóvoltából került vissza Európába a tetoválást. Bennszülötteket hoztak magukkal a polinéz szigetvilágból. A tetoválás a középkori Európában a gazdagok kiváltsága volt. Azon kívül a tengerészek és bányászok is viseltek tetoválásokat.

A tetoválógép
Az igazi áttörést a tetoválás történetében a tetováló gép feltalálása jelentette, amelyet 1891-ben Samuel O’Reilly Amerikai tetováló mester talált fel. Edison Elektromos tolla adta hozzá az ötletet. O’Reilly találmánya forradalmasította a tetoválás világát, az általa feltalált géppel gyorsabban és sokkal szebb tetoválásokat lehetett készíteni.

A mai tetováló gépek nem sokban térnek el az O’Reilly által feltalált géptől, leginkább az anyaga változott meg, amelyből készítik a gépet. Ezután elszaporodtak a tetováló stúdiók. A gazdagok viszont elfordultak tőle, mivel mindenki számára elérhetővé vált.

Napjainkban
Sokak számára a tetoválás nem csupán divat, egyre többen vannak akik azért tetováltatják magukat, mert így akarják kifejezni, megvalósítani önmagukat. Minden egyes tetoválás egyfajta üzenet a külvilágnak, de a viselője számára is fontos mondanivalót hordoz. Van aki egy tetoválás formájában örökíti meg élete egy szakaszának végét. A médiának köszönhetően egyre elterjedtebb a tetoválás, de nem minden társadalmi rétegben.

A XXI. században a tetoválást már elfogadják, mint művészetet. Azonban ellentétben más országokkal, hazánkban nincs erre a művészeti ágra szakosodott iskola.  A tetoválni vágyó „diákok” más művészek keze alatt tanulhatják ki a szakma fortélyait.

Valaki divatból, valaki önkifejezés céljából varratja ki testét. Akárhogy is, nagyon fontos, hogy jó szakemberrel végeztessük a munkát és alaposan gondoljuk át mit is tetováltatunk magunkra, hiszen azt egy életen át viselni fogjuk!