A pszichológia szerint ezért röhögnek ki az emberek egy politikust, ha rossz dolog történik vele

A politikusokkal szembeni kritikusabb hozzáállásnak történelmi és társadalmi okai is vannak

A hatalommal való visszaélés, a korrupció, a politikai botrányok és a közéleti konfliktusok mind hozzájárultak ahhoz, hogy az emberek bizalmatlanabbak legyenek a politikusokkal szemben. Ha valaki olyan pozícióban van, ahol döntései sokak életére hatnak, akkor a hibái is nagyobb súllyal esnek latba.

A kárörvendés ilyenkor nem csupán személyes érzelem, hanem kollektív reakció is lehet, amelyben a társadalom egy része úgy érzi, hogy a politikus hibája vagy bukása egyfajta elégtétel a korábbi sérelmekért. A pszichológiai szakirodalom ezt a jelenséget a „kollektív érzelmek” kategóriájába sorolja, ahol az egyéni érzések összeadódnak, és egy nagyobb közösség hangulatát tükrözik.

A „karma” emlegetése különösen érdekes, mert ez a fogalom eredetileg vallási és filozófiai gyökerű, mégis a modern internetes kultúrában egyfajta humoros igazságszolgáltatássá vált. Amikor valaki azt írja egy politikus balszerencséje kapcsán, hogy „karma”, valójában azt fejezi ki, hogy szerinte a világ rendje helyreállt, és a politikus most szembesül a tettei következményeivel.

Ez a gondolatmenet egyszerre ad megkönnyebbülést és igazolást azoknak, akik elégedetlenek voltak a politikus korábbi döntéseivel. A pszichológia szerint ez a fajta gondolkodás segít az embereknek értelmet találni a világ eseményeiben, még akkor is, ha valójában nincs ok-okozati kapcsolat a politikus tettei és a vele történő balszerencse között.

Az is számít, hogy az adott politikust mennyire kedvelték korábban. A kárörvendés intenzitása gyakran arányos azzal, hogy az emberek mennyire érezték magukat sértve, becsapva vagy elhanyagolva az illető által. Ha egy politikus népszerű, empatikus és hiteles, akkor a vele történő tragédiák inkább együttérzést váltanak ki.

Ha viszont valaki megosztó, arrogánsnak tartott vagy sokak szerint igazságtalan döntéseket hozott, akkor a balszerencséje könnyebben válik a kárörvendés célpontjává. A pszichológia ezt a jelenséget a „csoporton belüli és kívüli” kategóriák működésével magyarázza: az emberek hajlamosak több empátiát érezni azok iránt, akiket a saját csoportjukhoz tartozónak tekintenek, és kevesebbet azok iránt, akiket idegennek vagy ellenségesnek látnak.

Leadfotó: 123RF – Illusztráció