A helyzet szürrealitásáról is rengeteg videó készült, ebben a TikTok-ban például egy magyar felhasználó így fogalmaz: „amíg zajlik az ukrán-orosz hadművelet, én addig kiadom a whopper menüt zérókólával”. A helyzet különlegessége is ebben áll: a közösségi média szinte kézzel fogható közelségűvé tette a háború képeit, eddig példátlan módon bevonva ezzel a világ különböző pontjain élő felhasználókat a konfliktusba. Az Ukrajnából menekülő, ott harcoló és pincékben/óvóhelyeken bujkáló emberek által megosztott pár másodperces videók olyan mély betekintést nyújtanak egy háború pillanataiba, a nem professzionális tartalomkészítők által bemutatott élethelyzetek olyan átérezhetővé és emberivé teszik a helyzetet, ami előtt rengeteg felhasználó áll értetlenül. Egy fiatal nő például így fogalmaz: „Nem tudom elhinni, hogy olyan világban élek, ahol élőben nézhetem a harmadik világháború fejleményeit TikTok-on”, míg egy másik videókészítő így fogalmazott: „Borzalmasan érzem magam, hogy elég kiváltságos vagyok ahhoz, hogy otthonról nézem, hogy mi történik”.
Fotó: instagram.com/v.pauk
A helyzet szürrealitásáról is rengeteg videó készült, ebben a TikTok-ban például egy magyar felhasználó így fogalmaz: „amíg zajlik az ukrán-orosz hadművelet, én addig kiadom a whopper menüt zérókólával”. A helyzet különlegessége is ebben áll: a közösségi média szinte kézzel fogható közelségűvé tette a háború képeit, eddig példátlan módon bevonva ezzel a világ különböző pontjain élő felhasználókat a konfliktusba. Az Ukrajnából menekülő, ott harcoló és pincékben/óvóhelyeken bujkáló emberek által megosztott pár másodperces videók olyan mély betekintést nyújtanak egy háború pillanataiba, a nem professzionális tartalomkészítők által bemutatott élethelyzetek olyan átérezhetővé és emberivé teszik a helyzetet, ami előtt rengeteg felhasználó áll értetlenül. Egy fiatal nő például így fogalmaz: „Nem tudom elhinni, hogy olyan világban élek, ahol élőben nézhetem a harmadik világháború fejleményeit TikTok-on”, míg egy másik videókészítő így fogalmazott: „Borzalmasan érzem magam, hogy elég kiváltságos vagyok ahhoz, hogy otthonról nézem, hogy mi történik”.