Nyugdíj előtti álláskeresési segély: a szakértő elmagyarázta, ki jogosult rá, és mennyi pénzt kaphat

Farkas András nyugdíjszakértő új hírlevelében ismertette a nyugdíj előtti álláskeresési segély, a nyes legfontosabb szabályait - szúrta ki a 24.hu.

Ki kaphatja meg a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt?

Farkas leszögezte: a nyugdíj előtti álláskeresési segély (nyes) pontos feltételeit a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény tartalmazza. A jogszabályban foglaltak alapján az a személy igényelhet ilyen segélyt, akinek

• a nyugdíjkorhatára betöltéséig legfeljebb 5 éve van hátra;
• szerzett már legalább 15 év szolgálati időt;
• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani;
• aki a nyes iránti kérelme benyújtását megelőző 3 éven belül legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát már kimerítette;
• korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

Főszabály szerint a nyugdíj előtti álláskeresési segély pontos összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani, ami 2025-ben 290.800 x 0,4 = 116.320 forintot tesz ki.

A nyugdíj előtti álláskeresési segély az álláskeresőnek addig folyósítható, amíg nem válik jogosulttá az öregségi nyugdíjra vagy a megváltozott munkaképességű személyeknek járó ellátásra.

Többször is szüneteltetni kell a nyes folyósítását. Leggyakrabban arra az időre, amikor a segélyben részesülő munkát végez (kivévelt képez ez alól az alkalmi munka), vagy közfoglalkoztatott lesz, vagy keresetpótló juttatást kap. A nyes folyósítását meg kell szüntetni, ha a segélyben részesülő nem jelenti be a kereső tevékenységét a munkaügyi hatóságnak, vagy ha bármely okból törlik az álláskeresők nyilvántartásából. A 15 napon belüli bejelentési kötelezettség minden olyan lényeges körülményre kiterjed, amely érintheti a nyesre való jogosultság feltételeit.

Lapozz, a cikk a második oldalon folytatódik!

Mi történik, ha valaki 60 évesen veszíti el az állását?

A nyes iránti kérelem elbírálására a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti fővárosi/megyei kormányhivatal foglalkoztatási osztálya illetékes (pontosan úgy, mint az álláskeresési járadék esetében).

Farkas András hírlevelében azt a kérdést is érintette, hogy mi történik akkor, ha valaki 60 esztendős kora után veszíti el a munkáját, mikor lehet jobb megoldás az álláskeresési járadék (majd a nyes) igénybe vétele, mint a munkakeresés vagy a vállalkozás alapítása.

A nyugdíjszakértő szerint ebben az esetben azt érdemes mérlegelni, hogy az álláskeresési járadék és a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítási tartama szolgálati időnek minősül, viszont a járadék/segély összegét és a mellettük engedélyezett munkavégzéssel szerzett, járulékköteles kereset összegét csak akkor kell figyelembe venni a nyugdíj alapját képező nettó havi életpálya-átlagkereset számítása során, ha ez a nyugdíjigénylőre nézve kedvezőbb eredményre vezet.

Lapozz, még nem értél a végére!

A nyesről való lemondás következményei

Abban az esetben, ha valaki úgy dönt, hogy nem veszi igénybe az álláskeresési járadékot járadékot, vagy a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, akkor ez a védelmi szabály nem érvényesül, így egyrészt egy új munkahelyen vagy vállalkozásban szerzett alacsonyabb keresete lehúzhatja az életpálya átlagkeresetét, másfelől, ha az új keresete nem érné el a mindenkori minimálbér összegét, akkor a szolgálati idejét is arányosítani kellene.

Leadfotó: 123rf