Egy ukrán menekült mellbevágó üzenete a nemzetközi nőnap alkalmából

Az ukrán nőknek a mai napon minden bizonnyal nem a nőnap jár elsősorban a fejében, hiszen az életüket féltve kénytelenek elmenekülni hazájukból. Ezt kívánja egy menekült asszony a nemzetközi nőnap alkalmából minden nőtársának.

A legszomorúbb nőnap

Az idei a legszomorúbb nőnap a legtöbb ukrán nő számára. Az Oroszország által indított Ukrajna elleni háború miatt sokan egy kis csomaggal kényszerülnek hatra hagyni egész eddigi életüket, és egy idegen ország, például Magyarország felé venni az irányt – írja riportjában a Euronews, melyben több menekült hölgyet is megszólítottak a március 8-i nemzetközi nőnap alkalmából.

A Donyeckből származó Natalija Levcsinka Záhonyban azt mondta, mintha valami szörnyű álomban lenne. Nem tudná tartani magát, ha nem lenne vele a lánya. Mindent otthagytak, családot, barátokat – mindent, amiért eddig éltek.

Katarina Pavlovna két napot utazott kilencéves lányával Artyemivszkből Záhonyba. Ő azt kívánja a nőknek, hogy maradjanak erősek, és tartsák meg egészséges gondolkodásmódjukat. Jobb menteni az életüket és kivárni. „Lélekben az ukrán nők a legerősebbek. Végül minden rendben lesz. Hiszünk benne” – fogalmazott az asszony.

Az ukrán menekült nők többsége Lengyelországba ment, de sokan érkeztek már Moldovába és Romániába egyaránt, idős emberek vagy kisgyermekek kíséretében, ahogyan Irina Ohrimenko is. A 29 éves nő másféléves kisfiával, Misával a karjain arról beszélt: nagyon nehéz kisbabával menekülni, hátra hagyva a férjét, nővérét és a szüleit, akik Kijevben maradtak és háborús viszonyok közt folytatják az életüket. Menekültként a suceavai Siretben egyedül van, hiányzik neki a család támogatása.

„Idén eddig nem is gondoltam a Nemzetközi Nőnapra. Az elmúlt napok szörnyűek voltak” – mondta könnyeivel küszködve a 19 éves Alina Rudakova, aki Melitopolból menekült Romániába.

Leadfotó: MTI/EPA/Martin Divisek