Döntött az EU, ma életbe léptek a szigorú menekültügyi szabályok – De mi lesz most Magyarországgal?

Magyarország
A frissen hatályba lépett paktum rendkívül szigorú és részletes intézkedéseket tartalmaz, amelyek alapjaiban változtatják meg az eddigi gyakorlatot. A csomag egyik legfontosabb kulcseleme a gyorsított eljárások bevezetése közvetlenül az EU külső határain. Ezek az eljárások kifejezetten azokra a migránsokra vonatkoznak, akik a hatóságok előzetes kalkulációi szerint valószínűleg nem szorulnak nemzetközi védelemre, nem jelentenek közvetlen biztonsági kockázatot, vagy a belépés során megpróbálták félrevezetni a hivatalos szerveket. Számukra a paktum sokkal gyorsabb kitoloncolást és hatékonyabb visszaküldést garantál. A külső határokon speciális határellenőrzési eljárások lépnek életbe. A jogszabály egy kötelező szolidaritási mechanizmust is rögzít a migrációs nyomásnak leginkább kitett frontországok megsegítésére, amelyet a tagállamoknak kötelező jelleggel át kell ültetniük a saját nemzeti jogukba.
Magyarország ugyanakkor határozottan elutasítja ezt a szolidaritási rendszert, különösen a menedékkérők kötelező jellegű átvételét és áthelyezését más tagállamokból, valamint az emiatt kiszabható pénzügyi hozzájárulások megfizetését. Bár az Európai Bizottság adatai szerint az illegális határátlépések száma már most is 55 százalékkal csökkent a két évvel ezelőtti csúcsértékekhez képest, a paktumot komoly viták övezik. Miközben a ciprusi Nicosiában pénteken miniszteri konferenciát tartanak a paktum alkalmából Magnus Brunner migrációs biztos részvételével, a humanitárius kritikusok hangosan figyelmeztetnek: az új szigorítások szerintük az alapvető emberi jogok súlyos csorbítását jelenthetik Európában.
























