16 nyelven beszélt az első magyar tolmácsnő - Lomb Kató hihetetlen története

Lomb Kató a világ egyik első szinkrontolmácsa volt, 16 nyelven tanult meg autodidakta módon.

Eleinte a természettudományok érdekelték

Lomb Kató 1909. február 8-án született Pécsett Szilárd Ármin körorvos és Schwartz Gizella gyermekeként. Tizenhét évesen érettségizett egy leánygimnáziumban, majd fizikából és kémiából doktorált a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen, azonban az érdeklődése a természettudományok felől hamar a nyelvek felé fordult. Kilenc, tíz nyelven tolmácsolt, hat nyelven fordított szakirodalmat és foglakozott szépirodalommal. További tizenegy nyelven értett publicisztikai szövegeket, összesen tizenhat nyelven beszélt: angol, bolgár, dán, francia, héber, japán, kínai, latin, lengyel, német orosz, olasz, román, spanyol, szlovák és ukrán. A nyelvek többségét autodidakta módon, azaz önerőből tanulta meg. Magára lingvistaként hivatkozott, a nyelvész kifejezést kevésbé kedvelte. A lingvista sokkal inkább utal egy olyan emberre, aki saját érdeklődését kielégítve tanul meg nyelveket.

Lomb Kató 97 évet élt, elmondása szerint hosszú életének egyik legfontosabb részlete a nyelvtanulás volt, ezt még a nyelvtudásnál is sokkal fontosabbnak tartotta. Tolmácsként öt kontinensen, negyven országban járt. Több más műve mellett külföldi kalandjainak egy külön könyvet dedikált Egy tolmács a világ körül címmel.

1937-ben Budapesten kötött házasságot Laub (magyarosítva Lomb) Frigyes cégvezetővel, akinek a nevét is felvette.

Lapozz!

Egyedi módszerrel tanult

Kató maga is unta a nyelvkönyvek dialógusait, ezért a tanulásra bevált módszere az volt, hogy beszerzett egy eredeti regényt egy számára teljesen ismeretlen nyelven, amelynek témája azért érdekes volt számára. A könyv olvasása közben próbálta megfejteni az adott nyelv alapjait, a nyelvtan szabályait és a nyelv leggyakrabban használt szavait. Amikor ritka vagy bonyolult kifejezésekkel találkozott, ahelyett, hogy feladta volna, átugrotta ezeket, mert úgy gondolta, ha a nyelv egésze szempontjából ez fontos, úgyis felmerül majd újból.

„Sokkal nagyobb baj, ha elízetlenedik kezünkben a sok megszakítástól a könyv, mint ha nem tudjuk meg, hogy kökény- vagy galagonyabokor mögül figyeli-e a detektívfelügyelő a gyilkost” - mondta Kató, aki egyébként szótárt sem használt, szerinte az csak elveszi az olvasó kedvét a szöveg felfedezésének örömétől. Úgy gondolta, hogy amire magától jön rá az ember, azt sokkal könnyebben megjegyzi, ezért jegyzeteket készített azokról a szavakról, kifejezésekről, melyeket sikerült megfejtenie.

Lapozz!

Kontext Kati

Fontosnak tartotta a kontextus értelmezését is. Ezt annyira sokat hangsúlyozta, hogy mások viccből Kontext Katinak is becézték. Úgy tartotta, hogy a szövegkörnyezet segít megérteni a szavakat is. Kató sosem elkülönítve tanulta egy nyelv szavait, hanem az adott szöveg összefüggései alapján jegyezte meg őket.

Természetesen a tanulási folyamatok során sok kudarc érte, de nem hagyta, hogy ez eltántorítsa a céljától, mindig a nyelvtanulás örömei motiválták. „A nyelv az egyetlen, amit rosszul is érdemes tudni!” – mondta Kató, ami lényegében a mottója is volt.

A fent már említett világkörüli útjait feljegyző könyvön kívül több saját könyve is volt, melyek valamilyen formában mind a nyelvről, a nyelvtanulásról szólnak.

Forrás: Wikipédia Fotó: YouTube screenshot