Afrikai El Dorado? Ő volt a világ valaha élt leggazdagabb embere, akiről még sosem hallottál
Az afrikai El Dorado
Mansa Musa felrakta Malit és önmagát a térképre, a szó szoros értelmében. Egy 1375-ös katalán atlasz térképén egy afrikai király rajza látható, aki egy arany trónon ül Timbuktu tetején, kezében egy darab aranyat tartva.
Timbuktu az afrikai El Dorado lett, és az emberek a világ minden tájáról érkeztek, hogy megpillanthassák.
A 19. században még mindig mitikus státusszal rendelkezett, mint a világ peremén fekvő elveszett aranyváros, amely az európai szerencsevadászok és felfedezők számára egyaránt jelzőfény volt, és ez nagyrészt Mansa Musa 500 évvel korábbi hőstetteinek volt köszönhető.
Mansa Musa több iszlám tudóssal tért vissza Mekkából, köztük Mohamed próféta közvetlen leszármazottaival és egy Abu Es Haq es Saheli nevű andalúziai költővel és építésszel, akinek tulajdonítják a híres Djinguereber-mecset megtervezését.
A király állítólag 200 kg aranyat fizetett a költőnek, ami mai pénzben 8,2 millió dollár (2,4 milliárd forint) lenne.
A művészetek és az építészet ösztönzése mellett az irodalmat is támogatta, valamint iskolákat, könyvtárakat és mecseteket épített. Timbuktu hamarosan az oktatás központjává vált, és a világ minden tájáról érkeztek emberek, hogy a későbbi Sankore Egyetemen tanulhassanak.
A gazdag királynak gyakran tulajdonítják az oktatás hagyományának elindítását Nyugat-Afrikában, bár birodalmának története a kontinens azon szegletén kívül jórészt kevéssé ismert.
"A történelmet a győztesek írják" - Winston Churchill brit miniszterelnök mondta a második világháborúban.
Miután Mansa Musa 1337-ben, 57 évesen meghalt, a birodalmat fiai örökölték, akik nem tudták egyben tartani. A kisebb államokra szakadt, az ország pedig szétesett.
Az európaiak későbbi érkezése a térségbe volt az utolsó szög a birodalom koporsójában.
"A középkor történelmét még mindig nagyrészt csak nyugati történelemnek tekintik" - mondja Lisa Corrin Graziose, a Block Museum of Art igazgatója, ezzel magyarázva, hogy Mansa Musa története miért nem ismert széles körben.
"Ha az európaiak jelentős számban érkeztek volna Musa idejében, amikor Mali katonai és gazdasági erejének csúcsán volt, nem pedig pár száz évvel később, akkor a dolgok szinte biztosan másképp alakultak volna" - mondja Ware.
Bambusz mag fölé kötözni valaki? Esetleg napokon át a homlokára csöpögtetni a vizet? Az ókori Kínában nagyon kreatívak tudtak lenni, ha kínzásról volt szó.
Lead Fotó: 123rf, Forrás: BBC
Oldalak
