Kiderült, hogy tényleg egészségtelenebb-e a kapszulás kávé, mint a sima
Akrilamid a kávéban
A kávé akrilamid-tartalma a pörkölés során alakul ki, a kezdeti szakaszban keletkezik a legnagyobb mennyiségben, majd a folyamat végéhez közeledve csökken, de jó hír, hogy a teljes pörkölési folyamat során a keletkező akrilamid több mint 95 százallléka elbomlik. Mindez azt jelenti, hogy a rövidebb pörkölési ciklusú, világos pörkölésű kávék akrilamid tartalma várhatóan sokkal magasabb, mint a sötét pörkölésű szemeké.
Az előző oldalon említett cikk szerzőjének kutatásai igazolták a feltevést, hogy az őrölt kávék akrilamid-tartalma átlagosan magasabb, vagy esetenként hasonló volt, mint a lefőzött kávék akrilamid-szintje, az eredmények közötti különbség azonban nem volt szignifikáns. A szakértő azt is megállapította, hogy a lefőzött kávék és azok őrölt kávé párjaik között egyik kávégép (amelyek eltérő paraméterekkel – például hőmérséklet, nyomás, felhasznált víz mennyisége – rendelkeznek, ilyen módon befolyásolva a kapszulás kávékból kioldódó akrilamid mennyiségét) esetén sem volt szignifikáns különbség a mért akrilamid-mennyiség tekintetében: a robusta típusú kávék akrilamid-szintje magasabb, mint az arabica fajtáké.
Mivel a vizsgált kapszulás kávék robusta vagy keverék kávét tartalmaztak, ezzel megmagyarázható azok magasabb akrilamid-tartalma. A világos pörkölésű minták magasabb vagy hasonló mennyiségű akrilamid-tartalmat eredményeztek sötét pörkölésű társaiknál.
A koffeintartalmú és a koffeinmentes kávéminták között nem volt jelentős különbség, a koffeinmentesítési eljárások nem befolyásolják számottevően az adott kávé akrilamid-tartalmát.
Azt már biztosan tudod, hogy különösen veszélyesek az egészségünkre a szénhidrátban gazdag és a zsírban sült ételek, de maradjunk a konkrétumoknál, és álljanak itt azok, amelyeket mindenképpen kerüljünk el a jövőben.
Fotó és leadfotó: 123rf
Oldalak
