A létesítmény összekapcsolt alagutakból és kamrákból áll. A helyszín közepén, a felszín alatt 1,5 méterrel lévő bunkercsoport mintegy 33 méter hosszú és 20,6 méter széles U-alakú építmény, mindkét oldalán egy-egy helyiséggel. A szigorúan őrzött telepet szögesdrót kerítés vette körül. A föld feletti létesítmények között volt leszállópálya, valamint több raktár, laktanya és kút. A laboratóriumokat, a megfigyelő- és bonctermeket, valamint a cellákat a tevékenység titokban tartása és a légitámadások elleni védelem miatt építették a föld alá. Az Anda telepet 1945 augusztusában a 731-es egység semmisítette meg más létesítményekkel együtt. A Northern Cultural Relics című kínai régészeti folyóiratban májusban megjelent hivatalos jelentés szerint a föld alatti laboratórium felfedezése új bizonyítékokhoz vezethet a háborús bűnökről. A 731-es egység gyáraiban közismerten bolhatenyészeteket tartottak, bubópestis-baktériumokat, vegyi és biológiai tenyészanyagokat tároltak. A kutatók kísérleteik nagy részét élő embereken végezték. Nem ritkán altatás, érzéstelenítés nélkül operáltak, boncoltak. Feljegyzések szerint főztek, centrifugáztak és mélyhűtöttek is embereket.
Fotó: Pinterest
A létesítmény összekapcsolt alagutakból és kamrákból áll. A helyszín közepén, a felszín alatt 1,5 méterrel lévő bunkercsoport mintegy 33 méter hosszú és 20,6 méter széles U-alakú építmény, mindkét oldalán egy-egy helyiséggel. A szigorúan őrzött telepet szögesdrót kerítés vette körül. A föld feletti létesítmények között volt leszállópálya, valamint több raktár, laktanya és kút. A laboratóriumokat, a megfigyelő- és bonctermeket, valamint a cellákat a tevékenység titokban tartása és a légitámadások elleni védelem miatt építették a föld alá. Az Anda telepet 1945 augusztusában a 731-es egység semmisítette meg más létesítményekkel együtt. A Northern Cultural Relics című kínai régészeti folyóiratban májusban megjelent hivatalos jelentés szerint a föld alatti laboratórium felfedezése új bizonyítékokhoz vezethet a háborús bűnökről. A 731-es egység gyáraiban közismerten bolhatenyészeteket tartottak, bubópestis-baktériumokat, vegyi és biológiai tenyészanyagokat tároltak. A kutatók kísérleteik nagy részét élő embereken végezték. Nem ritkán altatás, érzéstelenítés nélkül operáltak, boncoltak. Feljegyzések szerint főztek, centrifugáztak és mélyhűtöttek is embereket.