Tényleg Gavrilo Princip robbantotta ki az első világháborút? 107 év után is megoszlanak a vélemények

Gavrilo Princip nevéről mindenkinek a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett merénylet és ezzel együtt az első világháború kirobbanása jut eszünkbe. Ma 107 éve, hogy bekövetkezett a tragédia, amely milliók életére volt hatással. Ennyi idő elteltével még mindig megoszlanak a vélemények a történtekkel kapcsolatban. "Feláldozta az életét az eszméért, hogy felszabadítsa és egyesítse a déli szlávokat" - így vélekedett Nikola Princip, amint egy szarajevói kápolnában keresztet vetett és gyertyát gyújtott egy emléktábla előtt.
1914.
Gavrilo Princip boszniai szerb terrorista. Az első világháborút formálisan kirobbantó, Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylet elkövetője. Így ismeri mindenki. A fiú Obljajban, Bosznia-Hercegovinában született, kilencen voltak testvérek, akik közül egy gyermekkorában meghalt. Ő maga is megkapta a tuberkulózist, ám felépült belőle. Később Szerbiában tanult, ahol a hatosztályos gimnáziumból kicsapták, mert Ausztria-ellenes kijelentéseket tett. 1912 májusában Belgrádba költözött, itt került újra iskolába. Belépett a Mlada Bosna nevű boszniai szerb terrorista csoportba, melynek tagjai Boszniának Szerbiához való csatolásáért küzdöttek. Az első Balkán-háborúban Princip a szerb hadsereg katonájaként vett részt.
Szarajevói merénylet
A szarajevói merénylet 1914. június 28-án történt, amit a nacionalista szerb diák követett el Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és hitvese, Chotek Zsófia ellen. Ez a terrorakció lett az első világháború kitörésének közvetlen ürügye, ami aztán lehetőséget adott az európai hatalmi viszonyok átrendeződésére. A főherceg a figyelmeztetések ellenére a boszniai Szarajevóba látogatott, hogy az ott tartott hadgyakorlatot megtekintse. Látogatásának célja a Habsburg-ház iránti tisztelet helyreállítása volt a boszniai régióban. A szerb nacionalista körök már korábban merényletet terveztek a főherceg ellen. Ezt nagyban segítette, hogy a trónörökös Szarajevóba látogatásának időpontja és útvonala a sajtónak köszönhetően közismert volt. Az első, sikertelen merényletet 10 óra 10 perckor Nedeljko Čabrinović kísérelte meg. Ezt követően az útvonalat megváltoztatták, azonban a sofőrök tévedésből az eredeti útvonalat követték. Ferenc Ferdinánd sofőrje is erre haladt, ekkor azonban a gépkocsiban tartózkodó Oskar Potiorek táborszernagy rászólt. A sofőr erre pontosan a sarkon, a zsúfolt járda mellett lefékezte a gépkocsit. Gavrilo Princip, aki néhány lépésre tartózkodott, előrántotta és elsütötte a fegyverét. A főhercegi pár a lövések következtében rövidesen életét vesztette. Az elfogott Principet 20 évre ítélték, azonban 1918. április 28-án a cellájában tuberkulózis következtében elhunyt. Lapozz a cikk folytatásáért!
Lapozz a cikk folytatásáért!
A merénylet hatása
A merénylet után megindult rendőri nyomozás megállapította a szerb titkosszolgálati vezetők bűnrészességét. Emiatt súlyos politikai válság alakult ki, amelynek nyomán a Monarchia kormánya ultimátumot küldött a szerb kormánynak. Ennek elutasítása után, 1914. július 28-án a Monarchia hadat üzent Szerbiának. A konfliktusba a nagyhatalmak is beavatkoztak, és kirobbant az I. világháború, amelynek végén az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, területének jelentős részét az 1918-ban szerb vezetés alatt megalakult Szerb–Horvát–Szlovén Királyság szerezte meg. Gavrilo Princip 1918. április 28-án a theresienstadti börtönben halt meg. Három évvel később, 1921-ben Szarajevóban temették el a Mlada Bosna szervezet többi tagja mellé. Merényletének színhelyén a királyi Jugoszlávia kormánya emléktáblát helyezett el. "Feláldozta az életét az eszméért, hogy felszabadítsa és egyesítse a déli szlávokat" - így vélekedik Nikola Princip, amint egy szarajevói kápolnában keresztet vet és gyertyát gyújt egy emléktábla előtt. Az idős férfit rokoni szálak fűzik a merénylőhöz: az 1914-ben 19 éves Gavrilo Princip a nagybátyja volt. "Ahogy az elmúlt száz évben is volt, Gavrilo Princip egyesek szemében mindig is hős marad, mások számára pedig terrorista" - mondja Husnija Kamberovic, a Szarajevói Történeti Intézet igazgatója. "Ez érzelmek kérdése, és nem komoly történelmi érveké" - teszi hozzá.
Harriet Tubmant csak úgy emlegetik: „Fekete Mózes” vagy „Népének Mózese”. Ez a sokoldalú asszony volt szakácsnő, ápolónő, de leginkább arról vált híressé, hogy segített átszökni a rabszolgáknak a határon.


























